Errõl beszélek. A "tankönyvi" adatok megveretnek a mérések által..


Igazából emberöltõben mérve is nehéz érzékelni a változást, de most itt ácsorog a kapu elõtt és rátenyerel a csengõre. Ha nem engeded be, akkor is bejön. Valahogy megoldja.

SOk apróság van, tudományterületek közti téma, ami mentén el lehet indulni, és bizonygatni, hogy DE ITT VAN A KAPUBAN. Amíg a területek gazdéi nem futnak össze egy sörözõben, sose lesz tiszta az igazság.
Ebben benne van a "bezzeg régen" típusú kijelentések egy része. Én is emlékszem, tudom, hogy pszichológiailag hogyan mûködik az emberi elme. Megszépíti, kihangsúlyozza, ami kilóg a sorból. Ezt is bele lehet kalkulálni. Részben. De vannak mérhetõ adatok, habár nem országosak, csak helyi jellegûek, melyek igenis adják, hogy valami változik.
Jönnek olyan élõlények, melyek ezelõtt 20-30 évvel még nem voltak itt (lásd pl.: a mediterrán özvegy) és eltûnnek mások, melyek meg itt lébecoltak. Mérhetetlenül lassú változások, amiket nem lehet szemmel követni, vagy elhiszed, hogy korrektek voltak a régi mérések, vagy nem. Vagy mérési hibának titulálod a változás finom lépéseit, vagy nem.
Valami van. Hogy micsoda, majd csak újabb 20-30 év múlva derül ki. De mi nem hittünk a minket megelõzõ generációknak, ahogy nekünk se hisznek a mostaniak. És a mostaniaknak se fognak hinni a rákövetkezõk.

Ez a csapdánk. Hogy nem vagyunk képesek több generációban gondolkodni. Csak élünk bele a világba, mint az állatok.