"Villámcsapás valószínűsége rendkívül csekély, ami nyilván nem azt jelenti, hogy nem lehetséges. De persze ez olyan, mint a repülőn rettegni. Aki fél tőle, annak mindegy."

Azért tegyük hozzá, hogy ez főleg statisztikailag igaz. Mármint tegnap 4 embert ér villámcsapás, és 9.999.996 (jó, tudom, már nem vagyunk annyian) embert nem ért villámcsapás Magyarország lakosai közül. Töredék. De ennek főleg az az oka, hogy a kilencvenvalahány ezer négyzetkilométernek csak egész kis hányadán volt zivatar, és az is csak a nap egy rövid időszakában. Nyilván annak az esélye, hogy valakit úgy általában villámcsapás érjen, valóban egészen minimális. A Föld sok régiójához képest nagyon kevés zivatar van Magyarországon (másokhoz képest meg sok).

Ugyanakkor a kockázat, a veszély ugrásszerűen megnövekszik, ha a körülmények úgy alakulnak. HA elkap a zivatar strandolás közben, HA nincs ott az autó, HA nincs rendes épület se (Thermometer jól írta, hogy a kis bódék, sekély barlangok se védenek kellően), HA pont egy pulse-type zivatar alakul ki, nagyon erős töltésszétválasztódással, és rendkívül sok nagy energiájú lecsapóval, akkor bizony valódi ez a veszély, még akkor is, ha így is nagyon kicsi ez a valószínűség. Ettől nem kell rettegni, nem kell fóbiásnak lenni, de igenis nagyon fontos lenne, hogy legyen egy egészséges tartás az emberekben a zivataroktól, villámoktól, mert nagyon sok olyan eset van, hogy van választási lehetősége a későbbi áldozatnak aközött, hogy inkább hazamenni vagy legalábbis biztonságos helyre húzódni és aközött, hogy "ezt a kis esőt kivárjuk a fa alatt, úgyse lesz semmi". A repülés nagyon más, ott az utasnak SEMMI lehetősége nincs arra, hogy a saját biztonságát növelje vagy csökkentse, ez a villámra nagyon nem igaz. 

A villámvédelemnek a kockázatelemzés fontos része: lehet, hogy a bekövetkezési valószínűség nagyon kicsi, de ha a kár nagyon nagy (pl. halál), akkor igenis érdemes vele foglalkozni és az elvárható vagy reális lépéseket megtenni az elkerülése érdekében.

----

Mondom ezt úgy képmutatóan, hogy július 22-én, délután, amikor kihirdették a másodfokú viharjelzést, és a Balaton-Felvidék fölötti óriási, tornyosuló zivatarfelhőkből dübörgő, mély dörgés hallattszott, mentem vissza a Balatonba, hogy jobban lássam a felhőket, ne takarják el a fák. nevet (amúgy a víz se jó ötlet, nagyon nem)