"A légkörben ugyanígy megvan az árapály jelenség. Stabil időjárású, csendes, anticiklonális napokon nagyon jól megfigyelhető a légnyomás
napi  járása hajnali és délutáni minimummal, délelőtti és késő esti  és
maximummal. Ez fázisban pont egyezik a tengerjárással (1-2 hepás az
ingadozás)."

Ez azért így nem pontos. Egyrészt a kettős nyomási szélsőérték két hullám összetételéből adódik, amiből az egyiket - és nálunk a jelentősebbet - a nappali felmelegedés (alacsonyabb légnyomás) és az éjszakai lehűlés (magasabb légnyomás) idézi elő, azaz ez egy 1 napos periódusidejű hullám. A másik, fél napos periódusidejű valóban lehet gravitációs eredetű, de nem önmagában a Hold, sokkal inkább a Nap-Hold rendszer hatására jön létre. A Hold keringésének periódusideje ugyanis 24 óra 50 perc, azaz a delelés és "antidelelés" (dagály) ideje minden nap elcsúszik kicsit, míg a nyomási szélsőértékek gyakorlatilag állandóak. Ezt viszont befolyásolja a Nap, mert amikor merőlegesen áll a Holdhoz képest, akkor szinte kioltja az árapályt (vakár), amikor viszont egy irányban állnak, akkor felerősíti. Ebből viszont annak kellene következnie, hogy a hajnali minimum és a délelőtti maximum a kioltás idején nagyon gyenge, illetve gyengébb az esti maximum és a délutáni minimum is (ennek utána kéne járni).
Ami miatt valószínűbb a gravitációs hatás, az a trópusi területek nyomási menete, amelyben mindkét minimum és maximum közel azonos erősségű (egyrészt ott a zenit/nadír közeli Hold erősebb árapályt idéz elő, másrészt viszont csekély a hőmérséklet napi ingása).
Link

Az viszont biztos, hogy a napi kétszeri 1-2 hPa-os nyomáserősítésnek és -gyengítésnek nincs érdemi hatása a ciklonokra, mert amit egyszer hozzáad, azt kb. 6 óra múlva el is veszi. Hónapokra előre pedig pláne nem lehet ebből mondani semmit.