Hydroinfo
Hát igen: ha szakad a gát, akkor jön a törpe cunami...
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.
Apám jogtanácsos volt az észak-dunántúli vízügynél, és rendszeresen részt vett az árvízvédekezésekben.
Valamikor a 60-as évek végén, vagy a 70-esek elején a Körösöknél védekeztek, ott látott gátszakadást. Azt mondta, az olyan, hogy elképzelni se tudjuk. A több tonnás teherautókat gyufásdobozként pörgette a bezúduló ár...
Az erdõirtás, következményes talajerózió, nem különben a felsõbb folyószakaszok gátak közé szorítása feltétlenül szerepet játszik az árhullámok magasabbá, "meredekebbé" válásában.
De tudjuk, a kontinentális klímaterület folyói amúgy is szeszélyes vízjárásúak, változó vízhozamúak -szemben az óceáni éghajlat vízfolyásaival.
Gondold végig: mi lett volna, ha az 1000 évvel ezelõtti állapotok fennmaradtak volna.
Az Alföld jó része mocsár, nádas, azaz "vizes élõhely" lenne most is.. Emberi települések csak a magasabb, nem vízjárta térszíneken alakulhatnának ki ki. (Egyébként nem is olyan régen hazánk lakossága még nagyon kényes volt abban a tekintetben, hova építkezik. A vízjárta helyeket gondosan elkerülték, és nem véletlenül. Manapság bezzeg építkeznek a belvizes, talajvizes helyekre is! Aztán csodálkoznak, ha minden zöldárkor -mentett oldal ide vagy oda - úszik a kertjük, garázsuk, pincéjük)
Szóval, az Alföld úgy festene, hogy rengeteg értékes "vizes élõhely" közepette szigetszerûen helyezkedne el a ritkás településhálózat. Mivel ezek magas helyeken feküdnének, gátakra tényleg nem lenne szükség. Legfeljebb, mondjuk, 50 évenként öntené el egy-egy rendkívül magas
vízálláskor a városokat, falvakat a víz. A középkori embernek ennyi "még belefért".
Komolyabb úthálózat, vasútvonalak nem lennének. A kis utakat a mélyebb területeken idõrõl-idõre ellepné a víz, akkor hetekig állna a forgalom. Nyaranta töméntelen lenne a szúnyog.
Így is lehetne élni, például nekem személy szerint még tetszene is az ilyen állapot. De az átlagember az ilyen körülményeket civilizálatlannak mondja (hogy okkal vagy anélkül, már más kérdés)
Azonban országunk sorsa a valóságban nem így alakult. Az Alföldön is sûrû településhálózat, út és vasúthálózat épült ki, s vizes élõhelyek helyett mezõgazdasági területek vannak. Mindez a folyószabályozás, a folyók gátak közé szorításának eredménye. Ezt már visszacsinálni -sajnos- nem lehet. Abszolút szükséges a folyók szabályozott állapotának fenntartása.