egyéni felelõsség/kockázatvállalás vs. másokra mutogatás, okoskodás

Sztem a sajnáltos gárdonyi villámcsapás is ebbe a kategóriába tartozik, csakúgy mint a közlekedés, alkohol, dohány fogyasztáshoz kapcsólódó tragédiák, amelyek mindannyiunkat elérhetnek. Májusban évmilliók óta kõkeményen természetes jelenség itt a zivatar, mindenkinek tudnia kell, h kockázatot vállal, ha egy zivatarfelhõ közelében boltba, focipályára, tóparta, stb stb helyre megy. Természetesen ezt a kockázatot lehet vállalni és nagyon sokan vállaljuk is...de ha mégis baj történik velünk vagy ismerõsünkkel persze rosszul esik, és mindig jobb vki másra haragudni, mutogatni, a természetre persze elég abszurd (noha valójában õ az "elkövetõ") emiatt inkább emberi dolokba kapaszkodunk, támadunk. Számtalan ostoba példát lehetne mondani pl. alkoholizáló beteget az orvos már nem tudja megmenteni, és a családja az orvost okolja...
A jelenlegi veszélyjelzõ rendszer sztem az eddigi legjobb, de csakúgy mint más területen az életben nem lehet elhagyni a józan paraszti észt és az egyéni kockázatvállalás felelõsségét.
Pl. ha vki telefonálva, sietve elindul egy lépcsõn lefelé, lehet, h meghal, ez szörnyû, de õ döntött így, h bevállalja a kockázatot és ez esetben nem "a bukásérzékelõ automatikisan kioldó hálórendszer minden lépcsõre" a megoldás... zavarban