A zengõlegyek nagyon kíváncsinak tûnnek, ahogyan - a leírásod szerint - nedvességet keresve, darázs-ruhában (de egyáltalán nem darázs-derékkal) próbálnak leszállni. Õk is nagyon "profik" az egy helyben repkedésben és hirtelen helyváltoztatásban.
A pöszörlégyben a megragadó az, hogy legszívesebben a kezembe fognám, és megsimogatnám a kis "bundáját".
Tényleg, melyik az a légy, amelyikkel erdei túráink során találkozhatunk, általában többen vannak, viszonylag kicsik, és sem elhessenteni nem lehet õket, sem "elmenekülni" nem lehet elõlük: hiába a futás, hosszú méterek után is elõkerül ugyanaz a csapat.