BB:Hosszabb ideje lektorálgatok hasonló kiadványokat, de ennyi csúsztott ökörséget régen olvastam! :-(
Nem baj ha valaki nem ért hozzá, de nézzen utána a tényeknek és ragaszkodjon is ahhoz!
Csak a tájföldrajzi besorolásról!
Szóval a Pilist és a Szentendre-Visegrádi-hegységet a korábbi szakirodalom, Dunazug hegyvidék néven foglalta össze. Mindakettõ a Dunántúli-középhegység része.
A Pilis kb. 220-250 milló éves triász mészkõ vonulatai ÉNy-DK-i irányban húzodnak a felszínen, nagyjából Dorogtól a Duna vonaláig. ("Rokona" a feletted emelkedõ Naszálynak!)
Ha nem is látványos vizhozamú folyókkal, de jól lehatárolható. Délrõl a Vörösvári völgy és a Dorogi-medence, míg észak felõl a Szentléleki-patak völgye és Dera-patak völgye határolja. Három hegytagozatból áll. A Kevély csoport, a Hosszú-hegy csoport és a Pilis-csoport.
Itt található a Dunántúli-khg és egyben a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis-tetõ 756m
A nála kétszerte nagyobb területû Szentendre-Visegrádi-hegység, jó 210 millió évvel fiatalabb, 10-15 millió éves vulkanikus romhegység. Váltakozva építik fel andezitlávaárak, andezit-agglomerátumok, piroklassztitok (tûzárkõ) és egyéb vulkanitok.
Déli határa a már említett Dera-patak és Szentléleki-patak völgye, míg nyugaton, északon és keleten a Duna határolja.
Itt is több hegycsoportot különítünk el, mint a Csikóvár-csoport, Úrasztala-hegycsoport stb. Legmagasabb pontja a Dobogókõ 699 m.
Örülök a fokozott érdeklõdésednek e témában és remélem sikerült kicsit tisztázni a helyzetet, bár oldalakat lehetne ebben a témában irogatni. nevet