Rövid "egyveleget" szeretnék adni az árvizekrõl általában. Fõleg gyõri vonatkozású dolgokról fogok írni, hiszen ebben a városban figyelem a folyók viselkedését immár 1973 óta. Másrészrõl édesapám, mint az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság jogtanácsosa, annak idején az összes veszedelmes tiszai, és körös-völgyi árvíz-védekezésben részt vett az 1960-as évek második felében és az 1970-es években, és sokat mesélt nekem élményeirõl. Így remélem, sikerül néhány közérdeklõdésre számot tartó adalékkal szolgálnom.
Mindenekelõtt megemlítem (bár ennek jelentõségét valószínûleg csak gyõri, illetve Gyõr környéki fórumtársaim fogják átérezni) hogy a 2002-es rekord árvíz tetõzésekor az egykori Vaskakas étterem melletti kettõs lépcsõsor alsó tagjának legfelsõ fokáig jött fel a víz. A lépcsõk alján elhelyezett dísz-ágyúk már ekkor kb. 2m vízzel voltak elborítva, holott az sem gyakori, ha a víz egyáltalán az ágyúkig kiönt. Akkor azt gondoltam: ilyen vízmagasságot nem lehet felülmúlni. A mostani tetõzéskor ellenben a víz ellepte a lépcsõsor magasabban levõ tagjának egy részét, s a felülrõl számított 11. és 12. fok között állt meg. Ugyanakkor elérte a valamikori étterem folyó felõli kapuját, ahol homokzsák-sort raktak fel a megállítására. Aki ismeri a környéket, nem fogja kétségbe vonni a látvány döbbenetességét.
Félreértések elkerülése végett: eddig a Rába folyóról beszéltem.
Nem helybeli társaink számára jó lesz, ha dióhéjban felvázolom Gyõr nagyon speciális vízrajzi viszonyait. Ez a város Duna menti, meg nem is. A Duna fõ ága (a nagy, vagy öreg Duna) Gyõrtõl nagyjából 10 km-re északra helyezkedik el. Magán a városon ennek mellékága (un. "fattyúág"), a Mosoni-Duna (helyi nevén a Kis-Duna) folyik keresztül. Ez nem túl jelentõs folyó, középvíznél talán 70-80 m szélességû, és kis mélysége miatt a Rába torkolata felett egyáltalán nem, alatta is csak nehezen hajózható. A Mosoni-Duna hozzávetõlegesen 10 kilométerrel Gyõr alatt egyesül a Nagy-Dunával. A Mosoni-Dunába a belvárosban torkollik be a Rába, mely az elõbbinél is keskenyebb, kisebb folyó. Szintén Gyõr területén éri el a Mosoni-Dunát a Rábca és a Marcal, azonban ezekrõl nincs mondanivalóm, mert árvizek szempontjából elhanyagolhatók.
A fenti speciális viszonyokból következik, hogy a gyõri magas vízállások többsége visszaduzzasztásból származik. Az áradó Nagy-Duna kezdetben megállítja folyásában a Mosoni-Dunát és a Rábát.