Szép jó reggelt mindenkinek... ülök, kávézok pipázom, nézek ki a fejembõl, gyönyörködöm a madárdalban az éledezõ természetben... és eszembe jutott még pár hasonlat a Természet és az Ember viszonyáról...
A Természet jóindulatú szülõként mindennel ellátja makrancos gyerekét, de ha emiatt a gyerek "elkapatja" magát, engedetlen lesz, kárt okoz sõt még kezet is emel a saját szülõjére, hát alaposan megjárhatja - mivel az Ember és a Természet mellett nincs tanácsadó, pszichológus, felsõbbhatóság - a szülõ alaposan el fogja náspángolni neveletlen csemetéjét... nevet
- más hasonlattal élve az emberiség egy nagy játszótéri gyerekcsapat amelybõl néhány eszement rombolni kezdi a játékokat - ha vannak a gyerekcsapatnak olyan erõs egyéniségei akik képesek megállítani és észretéríteni a rongálókat nincs semmi baj - de ha a gyerekcsapat ész nélkül tombol, hamarosan közbelép egy hatalmas felnõtt, a Természet, aki majd lehûti a heveskedést... megeshet hogy a vásott kölyökbanda mégis alattomosan leteríti, de a Föld akkor is Föld marad ha kietlen kopár sivataggá változtatjuk... ha marad is rajta emberi élet, olyan lesz mint a StarWars Tatuin-ja homok- és buckalakókkal, túlterhelt párologtató robotokkal, a hõség elõl föld alá menekült emberekkel...