legközelebb tényleg elmegyek! örülök, hogy tagja vagyok a METNET-nek. olvastátok a cikket az index.hu-n? nagyon jó!

Underground meteorológusok és az észlelés diadala
Csinál-e száz amatõr meteorológus nyarat? Bár ez a kérdés nem vetõdött fel szombaton a Budapesti Gazdasági Fõiskola mátyásföldi külkereskedelmi karán, ahol a kinti hideg dacára megtartották a hatodik Metnet találkozót és szabadegyetemet, arra azonban választ kaptunk, hogy mire jó, ha hatezer embernek van hõmérõje és több kevesebb rendszerességgel világgá kürtöli, hogy éppen hány fok van odakint és hogy kijött-e a néni vagy bácsi a házikóból.

Nagy Attila ([email protected])
2006. január 28., szombat 17:23

Mint megtudtuk, létezik, sõt egyre izmosodik Magyarországon egy mozgalom, aminek tagjai önkéntes alapon adatokat szolgáltatnak az aktuális idõjárási helyzetrõl és hálózatuk gyakorlatilag lefedi teljesen hazánkat, afféle kiegészítõ alternatívát kínálva a tulajdonképp monopolhelyzetben lévõ Országos Meteorológiai Szolgálat mellett. A történet 2001-ben kezdõdött, amikor Kardos Péter meteorológus társaival létrehozta a www.metnet.hu oldalt, ahol kezdetben a statikus oldalak mellett egy fórum mûködött az idõjárás iránt érdeklõdõk eszemecseréjét kiszolgálandó. 2002 nyarán alakult ki a jelenleg is mûködõ forma, aminek gerincét az úgynevezett észlelési napló adja. Itt a regisztrált felhasználók feltölthetik firss adataikat, így például az imént az derült ki, hogy délután negyed ötkor Karancslapujtõn felhõs, szélcsendes volt az idõ, mínusz 3,5 fokos hideggel, míg Nyírlugoson változóan felhõs az ég és egy fokkal melegebb volt.

Már-már szubkultúra

A Metnet 6500 regisztrált idõjárásjelentõt fog össze, ebbõl pár száz fõre tehetõ azok száma, akik kemény magként rendszeresen, akár naponta többször is szolgáltatnak adatot lakóhelyük aktuális idõjárási helyzetérõl. Az oldalon tapasztalható aktivitásra jellemzõ, hogy volt már olyan idõszak, amikor naponta harmincezer látogató fordult meg a metnet.hu-n, kétmilliós oldalletöltést generálva. Az ilyen csúcsok jellemzõen a szélsõséges idõjáráshoz köthetõk, legutóbb a decemberi nagy havazás idején volt hasonlóan kiemelkedõ forgalom. Mint azt maguk is hangoztatják, amatõr meteorológusokról van szó - bár az "amatõr" kifejezés kissé pejoratívan hangzik - akik munkájuk mellett hódolnak szenvedélyüknek, és ami hajtja õket, az a lelkesedés és az elhivatottság, a két legfontosabb amatõr ismérv.

A jelentési aktivitás többnyire idõjárásfûggõ, ha például nagy havazás készül, akkor sokkal felfokozottabb a hangulat a Metnet fórumain és az észlelési naplóban, ilyenkor akár végig is virrasztják az éjszakát. "Mindenki nézi, hogy miképp halad a hófelhõ, nézik, hogy hol hány centimétere esett már, találgatják, hogy egyes helyeken miért nem havazik még" - érzékeltette a hangulatot Kardos Péter.

A több mint hatezer metnetes közül körülbelül tizenöt fõ az, aki tanult szakember, és csak 6-8 aki egyben okleveles meteorológus is - a többiek valóban lelkes amatõrök. A civil mozgalom tagjait leginkább a szakma- és természetszeretet hajtja, van köztük mozdonyvezetõ és banki alkalmazott is, akik leginkább abban hasonlítanak, hogy az idõjárás figyelése a tapasztalataik szerint meglehetõsen addiktív hobbi. "Kétféle ember létezik, aki már metnetes és aki metnetes lesz" - mondta némi derültséget keltve ezzel kapcsolatban Kardos Péter nyitó elõadásában.

Szenvedély és rajongás
A mozgalom önszervezõ társaságként indult 2001-ben, és nõtte ki magát annyira, hogy jelenleg a teljes országot lefedi, gyakorlatilag a legutolsó kis faluból is van legalább egy észlelõ, így Magyarország legtávolabbi lakott szegletébõl is érkezik be adat, többé kevésbé rendszeresen. Minden megyében van több olyan tag, akik napi rendszerességgel küldik az adatokat, köztük olyan is akad, aki óránként méri az idõjárás változását. "Ezek olyan emberek, akik érdeklõdnek az idõjárás iránt, és saját költségükön beszerezték a szükséges mérõeszközöket, mûszereket. Ehhez társul egyfajta egészséges exhibicionizmus, ami a saját maguk által mért adatok megosztásában nyilvánul meg. Ezekbõl az apró építõkövekbõl áll össze a metnetes idõjárásjelzés" - mondta Kardos Péter kérdésünkre, majd hozzátette, hogy az online közösség két évvel ezelõtt kezdett "valóságos" közösséggé válni, akkor volt az elsõ Metnet találkozó.


A Metnet az idõjárásjelentésen túl felesküdött az ismeretterjesztésre is, az oldalon az érdekességek mellett rövid kisokos olvasható a fontosabb idõjárási fogalmakról, többek között arról, hogy az északi szél észak felõl fúj, hogy az ónos esõben nincs ón, és hogy mi történik, ha a hidegfront utoléri a melegfrontot.

Szimbiózis az OMSZ-szel
A Metnet az elsõ feltételezéssel szemben nem jelent konkurenciát az OMSZ-nek, inkább egymás tevékenységét egészíti ki a két szervezet. Az OMSZ-nél rendszeresen használják a nonprofit Metnet észlelési naplóját, mivel ritkás az OMSZ mérõhálózata. Emellett a Metnet alternatív utánpótlásneveldéje az elmúlt években már kinevelt meteorológusokat is, akik jelenleg az OMSZ-nél dolgoznak. A Metnet adatait haszonnal használó OMSZ igyekszik cserébe még profibbá, még pontosabbá tenni az amatõr Aigner Szilárdok és H. Bóna Márták észleléseit. A Metnet saját zsebbõl létrehozott amatõr mérõhálózatának optimalizálását szolgálják a mûszerkalibrációs találkozók is - amik az OMSZ-nek milliós költséget jelentenek.

A metnetesek a saját pénzükbõl vásárolt mûszereikkel a levegõ hõmérsékletét és páratartalmát, a szél sebességét, a lehullott csapadék mennyiségét és a légnyomást mérik. A legbonyolultabb a léghõmérséklet mérése, a mûszereket ugyanis sok tényezõ befolyásolja, ideális esetben füves területen, két méteres magasságban, legalább 15 méterre bármilyen épülettõl, megfelelõ sugárzásvédelem mellett mûködnek pontosan a szenzorok. Az OMSZ mûszerek kalibrálásán túl a mérések "jóságának" osztályozását is be akarja vezetni, az imént említett feltételek teljesülése függvényében lehetne akkor beszélni elsõ, másod- vagy harmadosztályú mérésrõl. Egy-két év alatt a jelenlegi metnetes mérõhálózat optimalizálható, mondta Polyánszky Zoltán, az OMSZ meteorológusa.


Bár hivatalos formát még nem öltött az együttmûködés, az azonban elmondható, hogy az OMSZ közszolgálati alapmunkájába, az adatgyûjtésbe kapcsolódik be a Metnet, cserébe az OMSz segtséget nyújt a mûszerek kalibráláshoz, hálózatfejlesztéshez, elhelyezéshez, emellett szakmai tanácsokat is nyújtanak. Az OMSZ ezzel tulajdonképp ismét támaszkodhat a kilencvenes évek elején gyakorlatilag teljesen leépült társadalmi észlelés mérõhálózatára, ami azonban ezúttal alulról szervezõdõ, önkéntes formában támadt fel a Metnet jóvoltából.

Nemcsak a laikusoknak
A népi idõjós mozgalom a közeljövõben több fejlesztés elé is néz, szüksége van az észlelési helyszínek koordinálására, az észlelési napló bõvítésére, Metnet-hírek bevezetésére. Jó lenne, ha adódna lehetõség további online adatközlõ automata észlelõállomások kiépítésére, jelenleg ugyanis csak egy mûködik a Hármashatárhegyi adótornyon, körülbelül 500 méterrel tengerszint fölött.

A Metnethez igazán hasonlító külföldi példa nincs. Van ugyan Németországban viharfigyelõ hálózat, és van az Egyesült Királyságban is a metnet.hu-hoz hasonló oldal, körülbelül egyidõsek is, ezeken azonban észlelési napló nem mûködik, realtime idõjárási adatok nincsenek. A német wetterzentrale.de is jórészt "csak" hivatalos adatokra támaszkodik.

Mint azt Kardos Péter az Indexnek elmondta, azért szeretnék egyesületi formába terelni a metnet mûködését, hogy fõállású munkahelyeket lehessen hozzárendelni az idõjárásjelentések koordinálásához, a metnet.hu mûködtetéséhez. Ugyanis nemcsak a laikusoknak jelenthet segítséget a lakhelyükhöz közeli idõjárási adatok ismerete, például a Metnet alulról építkezõ mozgalma a polgári védelemmel együttmûködve alkalmas lenne többek között viharkárok megelõzésére. Az OMSZ-en kívül más szervezeteknél is figyelik a metnetet, és bár nem hivatalos formában, de informálisan segíti munkájukat az, hogy megfelelõ idõbeli és térbeli felbontásban állnak adatok a rendelkezésükre. Ezt a kialakult mozgalmat szeretnék tehát úgy továbbvinni, hogy ez az országnak is a hasznára váljon.

Link