Annak, hogy egy teljesen idegen élõlény genetikai anyagából egy darabka egy ember (nyúl, egér, stb) génállományába bekerüljön, egyedül azon a módon van lehetõség természetes úton, hogy valamilyen vírus magával viszi, sokszor azért, mert a gazdasejt adott darabját álarcként viselve egy másik gazdaszervezetet meg tud téveszteni így és elmarad az immunválasz. Jelen pillanatban az génsebészeken kívül kizárólag a vírusok képesek fajidegen géneket átvinni. Erõsen leegyszerûsítettem.
Kicsit bonyolultabb a dolog, mint elsõre kinéz.
Elõször is a sejtmaggal rendelkezõ élõlények kialakulásával kellene foglalkozni. Maradjunk annyiban, hogy egy rakás sejten belüli egység (pl. pont a mitokondrium is) egy egykori bakteriális szimbiózis nyomán lett a sejt része. Nagy valószínûséggel a kezdeti létformákból sokkal több maradék anyag van bennünk, mint amennyirõl tudunk. Van egy rakás "felesleges" génünk is, amelyeknek nem ismerjük a funkcióját, mivel látszólag semmit sem csinálnak, mégis átöröklõdnek (valami oka ennek biztosan van!) a következõ generációra.
Teli van tehát rejtélyekkel a genetika még, nagyjából olyan a tudásunk a génekrõl, mintha egy ország lakosainak életérõl pusztán egy térkép alapján kellene elmondani, amit le tudunk olvasni...
A kromoszómák transzlokációja ember esetében pedig egy rakás olyan hatással bír, ami vagy teratogén, vagy az esetleg megszületett egyed életképtelen, szaporodásképtelen, vagy halálos betegséggel bír. Magyarul mondva ez a típusú mutáció sem kimondottan az élet fejlõdését, sem pedig az így kialakult mutáció átöröklését nem biztosítja... Legalábbis egyelõre ezeket ismerjük, nyilvánvaló okok miatt.
Szóval szerintem egyáltalán nem lehet ilyen egyszerûen leírni, hogy miben különbözik az ember a majomtól, fõleg, mivel ugye az a két majomkromoszóma jóformán csak összeforrt az emberi genomban, (az emberi 2-es kromoszóma lett két csimpikromoszómából amúgy, ezt már bizonyították). Ez a kromoszómaszámbéli különbség mindösszesen azt jelenti, hogy nem születhetne a két faj egyedének utódja, illetve ha igen, akkor az steril volna. Vagyis jelzi, hogy a két faj nem azonos, de nem a különbözõséget mutatja meg, hiszen azon a kettõbõl lett egy kromoszómán is iszonyú sok gén azonos a két fajban!
Egyáltalán nem biztos az sem, hogy az ember után a legközelebbi rokonok lesznek soron a kiugrásra. Mivel az ember sem azért lett kétlábú ügyes kezû lény, mert megunta a négykézláb közlekedést, ahhoz, hogy a majmok kiugorjanak, kellene egy megüresedõ niche, s mivel az ember jelenleg egyáltalában nem a majom elõl foglal el életteret, nem valószínû, hogy ilyesmire sor kerülne. Mire a majmok kifejlesztenék magukban azt a civilizációhoz szükséges intelligenciát, az ember által elhagyott területeket rég elfoglalnák a gyorsabban reagáló és nem a civilizáció felé mászó fajok.
Másik kérdés, ami elég lényegesnek tûnik, az a feljõdés és a betegségkeltõ élõlények, paraziták kapcsolata. Miben befolyásolja egy esetleges patogén tényezõ az ember további útját? Elég sokban, persze miden élõlényét, nem csak az emberét. A betegségek elõl való genetikai "menekülés" - azaz az ellenállóképesség sikeres továbbörökítése - egészen érdekes irányokat szabhat meg a fejlõdés útján.
Csupa olyan kérdés, amelyekrõl nem lehet egy szûk fórumban teljeskörûen megemlékezni sem, nemhogy megvitatni azokat...