Az élõlény tulajdonságait mindenképp az fogja meghatározni, hogy milyen információt kódolnak a génjei, és nem az, hogy ez a bizonyos információ hány kromoszómán helyezkedik el. (A kromoszómaszám véletlen megváltozása is ismert születési rendellenesség, elég pl. a Down-kórra gondolni... ettõl még nem fog új faj létrejönni.) Ahhoz, hogy egy majomból ember váljék, jó pár ezer gént kell módosítani, amit csak sorozatos, apró mutációk idézhettek elõ. Egy egyszeri, durva, sok gént érintõ "sérülés" esetén sokkal több lesz a káros, sõt, életképtelenné tevõ módosulás, úgyhogy ilyesmibõl nem lesz új fejlõdési vonal...

És még egyszer: az emberré válás, vagy az evolúcióban bármelyik életforma kialakulása egyszeri és megismételhetetlen folyamat - ezt ismeri jó ideje Dollo-törvény néven a biológia. Ennek oka éppen az, hogy véletlenek sokszoros összjátéka szükséges az új fajt kialakító génmódosulásokhoz...