Számokat nem tudok felhozni, de azt kijelenthetem, az utóbbi években nagyon sokszor elõfordult, hogy a frontrendszerek Nyugat-Magyarország felett "hatástalanul" vonultak át, s középen és keleten kezdték leejteni a csapadékukat. Olyanra viszont alig emlékszem, hogy a nyugaton még "nedves" front keletre érve kiszáradt volna.
A nyugat relatív szárazabbá válása bizonyára az atlanti hatások csökkenésével függ össze. Ha erõs ez a hatás, akkor a Kárpát-medence nyugati része "frissebben" kapja a nedves légtömegeket a keletinél, tehát ott viszonylag sok lesz a csapadék.
A sokat emlegetett klímaváltozás kapcsán mindenki azt várta, hogy majd enyhébbé válnak a telek, melegebbé a nyarak, és csökken az évi csapadékmennyiség. Ehelyett a kontinentalitás fokozódott abban az értelemben, hogy a nyarak határozottan forróbbá lettek, de a telek már nem váltak enyhébbé, sõt, a nagyon alacsony minimumok valószínûsége még növekedett is. Az évi csapadékmennyiség sem csökkent szignifikánsan, csak a fent vázolt módon megváltozott a területi eloszlása. A kontinentalitás erõsödését valószínûleg nem is az üvegház hatás növekedése váltotta ki, hanem a naptevékenység lassú, de tartós csökkenése.
Ha gyengék az atlantikus hatások, úgy az északnyugati "szélkapu" (dévényi kapu) klimatikus effektusa lecsökken, és az jut érvényre, hogy a Kárpát-medence nyugati része az Alpok közelsége miatt cirkulációs szempontból zártabb, mint a keleti.
Úgy tûnik, a Dunántúl szárazabbá, az Alföld nedvesebbé válása hosszú távú tendencia. Lehet, hogy pl. Gyõr évi csapadékmennyisége határozottan kevesebb lesz a jövõben, mint pl. Szegedé.