Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Számokat nem tudok felhozni, de azt kijelenthetem, az utóbbi években nagyon sokszor elõfordult, hogy a frontrendszerek Nyugat-Magyarország felett "hatástalanul" vonultak át, s középen és keleten kezdték leejteni a csapadékukat. Olyanra viszont alig emlékszem, hogy a nyugaton még "nedves" front keletre érve kiszáradt volna.
A nyugat relatív szárazabbá válása bizonyára az atlanti hatások csökkenésével függ össze. Ha erõs ez a hatás, akkor a Kárpát-medence nyugati része "frissebben" kapja a nedves légtömegeket a keletinél, tehát ott viszonylag sok lesz a csapadék.
A sokat emlegetett klímaváltozás kapcsán mindenki azt várta, hogy majd enyhébbé válnak a telek, melegebbé a nyarak, és csökken az évi csapadékmennyiség. Ehelyett a kontinentalitás fokozódott abban az értelemben, hogy a nyarak határozottan forróbbá lettek, de a telek már nem váltak enyhébbé, sõt, a nagyon alacsony minimumok valószínûsége még növekedett is. Az évi csapadékmennyiség sem csökkent szignifikánsan, csak a fent vázolt módon megváltozott a területi eloszlása. A kontinentalitás erõsödését valószínûleg nem is az üvegház hatás növekedése váltotta ki, hanem a naptevékenység lassú, de tartós csökkenése.
Ha gyengék az atlantikus hatások, úgy az északnyugati "szélkapu" (dévényi kapu) klimatikus effektusa lecsökken, és az jut érvényre, hogy a Kárpát-medence nyugati része az Alpok közelsége miatt cirkulációs szempontból zártabb, mint a keleti.
Úgy tûnik, a Dunántúl szárazabbá, az Alföld nedvesebbé válása hosszú távú tendencia. Lehet, hogy pl. Gyõr évi csapadékmennyisége határozottan kevesebb lesz a jövõben, mint pl. Szegedé.
A nyugat relatív szárazabbá válása bizonyára az atlanti hatások csökkenésével függ össze. Ha erõs ez a hatás, akkor a Kárpát-medence nyugati része "frissebben" kapja a nedves légtömegeket a keletinél, tehát ott viszonylag sok lesz a csapadék.
A sokat emlegetett klímaváltozás kapcsán mindenki azt várta, hogy majd enyhébbé válnak a telek, melegebbé a nyarak, és csökken az évi csapadékmennyiség. Ehelyett a kontinentalitás fokozódott abban az értelemben, hogy a nyarak határozottan forróbbá lettek, de a telek már nem váltak enyhébbé, sõt, a nagyon alacsony minimumok valószínûsége még növekedett is. Az évi csapadékmennyiség sem csökkent szignifikánsan, csak a fent vázolt módon megváltozott a területi eloszlása. A kontinentalitás erõsödését valószínûleg nem is az üvegház hatás növekedése váltotta ki, hanem a naptevékenység lassú, de tartós csökkenése.
Ha gyengék az atlantikus hatások, úgy az északnyugati "szélkapu" (dévényi kapu) klimatikus effektusa lecsökken, és az jut érvényre, hogy a Kárpát-medence nyugati része az Alpok közelsége miatt cirkulációs szempontból zártabb, mint a keleti.
Úgy tûnik, a Dunántúl szárazabbá, az Alföld nedvesebbé válása hosszú távú tendencia. Lehet, hogy pl. Gyõr évi csapadékmennyisége határozottan kevesebb lesz a jövõben, mint pl. Szegedé.