"ha arra gondolok, a ma élõ emberszabású majmok "tudatosan" használnak eszközöket, sõt ha valamelyik egyed "kitalál" valami újat, leutánozzák tehát képesek vmiféle fejlõdésre; szervezett vadászatokat tartanak nagyfokú együttmûködéssel és koordinációval, felhasználva a korábbi tapasztalataikat is..."

Épp ezért említettem az anatómiai bélyegeket, ami mellett szépen elsiklottál. Tanulással ill. a tapasztalatok átadásával a majmok VISELKEDÉSE valóban sokat fejlõdhet nagyon rövid idõ alatt is. De az agytérfogatuk ettõl nem nõ többszörösére, és a testalkatuk nem válik alkalmassá a két lábon járásra. Ehhez már mutációk sorozatára(!) van szükség, ami egyszerûen nem fér bele 200-300 ezer évbe. Különösen valószínûtlen az, hogy miután egyszer 2 millió év alatt, akadozva, kerülõkkel eljutott valahová az evolúció, azt utána "újrakezdi", és tizedannyi idõ alatt, egy egyenes úton megismétli...

A gének eltérése persze "jelentéktelen", ha azt vesszük, hogy a génkészlet 1%-áról van szó. De gondolj bele, hogy ez is hány darab gént jelent, miközben egy "sérülés" egyszerre csak egyet módosít.

"vannak dolgok amelyek "sejtetnek és mutatnak" de sajnos csak az elméleti vitáknak nyitnak teret, amiben nem biztos hogy megtalálják a jó megoldást..."

A tudomány történetében már számtalanszor kiderült, hogy az elméletek közül azt érdemes választani, ami a legkevesebb "szerencsés véletlent" tartalmazza, ill. nem vet fel egy sor újabb, nehezen megmagyarázandó kérdést - ezt az eljárást szokás "Occam borotvája" néven emlegetni. (Pl. a bolygók mozgását is elég pontosan le tudták írni a görögök az egymásra szuperponálódó egyre kisebb és kisebb körpályákkal - de az ellipszispályák nem reálisabbak?)