A Természetnek bõven volt/van és LESZ ideje kísérletezni a prototipusokkal és ezekbõl csak az adott körülmények között életképesek maradtak fent, a többi lassan kihalt vagy számára kedvezõ rejtett/védett területre visszahúzódva vegetált (esetleg vegetál is még) minden fejlõdés nélkül (ha belegondolsz, ez a folyamat napjainkban is zajlik az emberi társadalomban - folyamatosan kiszelektálódik egy új, könyörtelen embertipus, a "sikeres ember", a többi mind "kihalásra ítélt lúzer"...)
"a 2-3 millió éves Homo habilisektõl a mai emberig vezetõ út". elméleteiben sajnos a logika és következtetés dominál semmint a konkrét bizonyítékok... némely maradvány oly csekély (pld. valamelyik szenzációs többmilla éves emberszabású lelet csak a koponya homlokrészének szinte jelentéktelen darabja, erre LAIKUSKÉNT azt mondom, elég merész dolog ebbõl egy teljes emberre, majd abból az életmódjára és ebbõl a fejlettségi szintjére következtetni... ahogy LAM is írta zárójelesen - "(elméletileg!)" kell kezelni ezeket...
egyéni véleményem, az ember fejlõdésvizsgálata olyan mint a kozmológia - vannak elfogadható bizonyítékok és ebbõl tiszta következtetéssel kihozható törvényszerûségek - ÉS vannak dolgok amelyek "sejtetnek és mutatnak" de sajnos csak az elméleti vitáknak nyitnak teret, amiben nem biztos hogy megtalálják a jó megoldást... más analógiát használva (egyik kedvencem a matematika) - hány olyan egyenlet van amely többféle végeredményt hoz, de csak egy megoldás a jó? vagy a meteorológiában futatott modelleket nézem... hát bizony sok modell melléfog és csak egy-két model közelít a valósághoz... a következtetésen alapuló evolúciós elméletek mindazon területen, amiben nincs konkrét, elemezhetõ õslénytani lelet, pusztán csak fejlõdési modellek - sztem nehéz eldönteni melyik a legjobb modell, melyik modell ad olyan eredményt, amelynek nyomán érdemes tovább kutatni... és itt aztán tág tere van a hangoskodásnak és a tekintélyelvnek is sajnos... és ha még arra gondolok, hogy akadtak nagynevû professzorok akik a hamisítástól sem riadtak vissza a tudományos karrierük érdekében, majd a publikált hamis tézisekre alapozva becsületes jószándékú kutatók újabb elméleteket publikálnak... hááát...
én nem érzem magam egyáltalán maradinak, minden iránt érdeklõdöm, de az élet megtanított arra hogy lassabban, óvatosabban, átgondoltabban tegyen az ember mindent... a világnak meg szenzáció kell hogy a kutatást finanszírozzák a szenzáció nyomán... ez már a "kutatási etika" kérdése igazából... egyébként én egyaránt hiszek a génekre illetve az õslénytani leletekre alapozott fejlõdéselméletekben, amennyiben azok erõsítik és nem gyengítik egymást...
a zárómondatod illetõen pedig azt mondom, én még azt a "közvetlen utas" fejlõdéselméletet is elhiszem amely szerint az ember õse az a kis patkányszerû lény, amely a dinoszauruszok kipusztulása után fennmaradt, mert "õ" tudott a legjobban alkalmazkodni a megváltozott életfeltételekhez...
erre a sorodra - "Kíváncsi vagyok, hogy ez esetben hová helyezed az 1-2 millió évvel ezelõtt élt, nemcsak eszközhasználatban, hanem anatómiailag is emberszerû élõlényeket, pl. az általam is említett Homo erectust."
- hová sorolom? nem tudom... de ha arra gondolok, a ma élõ emberszabású majmok "tudatosan" használnak eszközöket, sõt ha valamelyik egyed "kitalál" valami újat, leutánozzák tehát képesek valamiféle fejlõdésre; szervezett vadászatokat tartanak nagyfokú együttmûködéssel és koordinációval, felhasználva a korábbi tapasztalataikat is... ennek ellenére még MA is csak "itt tartanak".... ezért LAIKUSKÉNT el tudom hinni hogy a mai emberiség valóban egy párszázezer éve génsérült majomcsapat leszármazottja és nem olyan egyenes az út a mai emberig... mert ne feledd azt a szinte jelentéktelen és mégis döntõ eltérést a génekben ami az embert a majmoktól elválasztja...