Földtan
Ezt vulkánja válogatja. A Hekla pl. általában 60-30 perccel a kitörés elõtt kezd el jelezni csak. Ha valaki akkor a hegyen van (turista), akkor csak teleporttal tud lejönni a kitörés kezdete elõtt...
Az, hogy vannak jelek, nem tuti, hogy a lakosságnak adott esetben mankó. Mind a Vezúv, mind a Tambora esetében alapvetõen földregéses vidék, így az érezhetõ rengés nem feltétlenül figyelmeztetés az ottaniaknak, nem biztos, hogy a vulkánra gondolnak miatta. Ha a kutyád ugatós fajta és minden verebet megugat, nem fogsz bunkósbottal kiszaladni minden alkalommal, ha ugat, hátha most betörõt jelez éppen. :-) Másrészt sok esetben a vulkánkitörés elõjele nem az érezhetõ rengés (az inkább a magmatározó töltõdésekor van, amit esetenként hosszú évtizedek vagy évszázadok választanak el a kitöréstõl, megint csak vulkánja válogatja), hanem a nem érezhetõ, csak mérhetõ remegések (harmonikus tremorok). Persze vannak még spéci szeizmikus jelek, de ez se érezhetõ, csak mûszeres mérés nyomán látható. A jelek nagyon változóak is tudnak lenni vulkánonként, így fontos, hogy legyen felmérve a vulkáni múlt az adott helyen. A korábbi kitörések nyomaiból sok hasznos infót lehet leszûrni, mind a kitörés jellegére, mind a várható statisztikai gyakoriságára vonatkozóan.
Ha már statisztika: eszerint a 21. században 20-25% esélye van klímamódosító hatású nagy kitörésnek (Tambora típusú hatásra gondolnak).
De tegyük fel, hogy készen áll Nápoly egy Vezúv-kitörés kapcsán a kitelepítésre. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ennek a gyors és szakszerû lebonyolításához? Hova tesznek annyi embert, mivel etetik, fürdetik õket? A tavalyi Merapi kitöréskor is a legnagyobb gondot a kitelepítésekkor az úthálózat jelentette, annak aktuális állapota (volt, hogy hiába vitték a menekülteket, nem volt meg egy híd egy folyón, mert elsodorta a lahar, de senki se tudta, ill. aki tudta, nem tudta, kinek kell megmondani) illetve a menekültek ellátása, az ezzel kapcsolatos információáramlás. És ott csak százezernyi embert kellett elszállítani, nem milliónyit, valamint a kitörés se volt igazán erõs (helyi hatása persze igen, de a vulkántól 15-20 km-re gyakorlatilag elég volt lesöpörni a tetõkrõl a hamut és távol tartani magát az embernek a laharokat vezetõ völgyektõl)
Helénke 57 embert ölt meg, ebbõl egy nem akart távozni, amikor evakuáltak, egy pedig a kitöréskor a hegyen lévõ geológus volt.
Az, hogy vannak jelek, nem tuti, hogy a lakosságnak adott esetben mankó. Mind a Vezúv, mind a Tambora esetében alapvetõen földregéses vidék, így az érezhetõ rengés nem feltétlenül figyelmeztetés az ottaniaknak, nem biztos, hogy a vulkánra gondolnak miatta. Ha a kutyád ugatós fajta és minden verebet megugat, nem fogsz bunkósbottal kiszaladni minden alkalommal, ha ugat, hátha most betörõt jelez éppen. :-) Másrészt sok esetben a vulkánkitörés elõjele nem az érezhetõ rengés (az inkább a magmatározó töltõdésekor van, amit esetenként hosszú évtizedek vagy évszázadok választanak el a kitöréstõl, megint csak vulkánja válogatja), hanem a nem érezhetõ, csak mérhetõ remegések (harmonikus tremorok). Persze vannak még spéci szeizmikus jelek, de ez se érezhetõ, csak mûszeres mérés nyomán látható. A jelek nagyon változóak is tudnak lenni vulkánonként, így fontos, hogy legyen felmérve a vulkáni múlt az adott helyen. A korábbi kitörések nyomaiból sok hasznos infót lehet leszûrni, mind a kitörés jellegére, mind a várható statisztikai gyakoriságára vonatkozóan.
Ha már statisztika: eszerint a 21. században 20-25% esélye van klímamódosító hatású nagy kitörésnek (Tambora típusú hatásra gondolnak).
De tegyük fel, hogy készen áll Nápoly egy Vezúv-kitörés kapcsán a kitelepítésre. Milyen infrastruktúra áll rendelkezésre ennek a gyors és szakszerû lebonyolításához? Hova tesznek annyi embert, mivel etetik, fürdetik õket? A tavalyi Merapi kitöréskor is a legnagyobb gondot a kitelepítésekkor az úthálózat jelentette, annak aktuális állapota (volt, hogy hiába vitték a menekülteket, nem volt meg egy híd egy folyón, mert elsodorta a lahar, de senki se tudta, ill. aki tudta, nem tudta, kinek kell megmondani) illetve a menekültek ellátása, az ezzel kapcsolatos információáramlás. És ott csak százezernyi embert kellett elszállítani, nem milliónyit, valamint a kitörés se volt igazán erõs (helyi hatása persze igen, de a vulkántól 15-20 km-re gyakorlatilag elég volt lesöpörni a tetõkrõl a hamut és távol tartani magát az embernek a laharokat vezetõ völgyektõl)
Helénke 57 embert ölt meg, ebbõl egy nem akart távozni, amikor evakuáltak, egy pedig a kitöréskor a hegyen lévõ geológus volt.