Kösz a választ, ez esetben valóban nagyon megéri még a Közel-Kelet, az más kérdés persze, hogy az arab országok felismerve olajkincsük egyedülállóságát, felsrófolják az árakat. Az olaj azonban egyre drágább és drágább lesz. Az olajjal a közgondolkodás gyakran csak a jármûvek üzemanyagát hozza összefüggésbe, noha a vegyipar, a sok mûanyag, a gyógyszeripar is óriási felvevõ, számtalan olyan termék alapja, amely nélkül hirtelen nagy hiányérzete lenne a jelenlegi fogyasztói társadalomnak. Nem beszélve arról, hogy a modern gépesített mezõgazdaság szintén óriási mértékben olajfüggõ is (vegyipar - mûtrágya stb., üzemanyag illetve a termékek szállítása a felvevõ piacra). Szóval gondok csakhamar jelentkezhetnek. Így az olaj már nem csupán exportcikké válhat, hanem az adott ország sajátnak tudható mezõi arra is kellenek majd, hogy életben tartsák a gazdaságukat, még olyan áron is, ha a kitermelhetõség költségei csaknem veszteségesek, hiszen az egyéb ettõl függõ iparágaik nyereségtermelését fenn kell tartsák. Persze ez esetben is azok az államok járnak a legrosszabbul, amelyeknek nincsenek saját mezõik. Hacsak nem keresünk újabb technikákat persze, így nem véletlenül fektetnek már óriási pénzeket az alternatív energiaiparba, vagy legalábbis ezidáig el nem képzelhetõ pénzeket. Néhány nagy felfedezéssel olyan vállalatbirodalmak nõhetnek ki, mint pl. a 60-as években indult Microsoft. Egyelõre azonban az olaj és annak birtoklása még mindig a politikai uralomra törekvés meghatározó eleme és ebben változás még egyhamar nem várható, annál még több olaj van.

Hogy ne csak off legyen: Valaki, aki a geológiában járatos, írhatna a kontinentális talapzatról, némileg érintve ennek politikai vetületét is.