No, elolvasva az eredeti tanulmányt, az derül ki belõle:
1, valóban negatív összefüggés van a fészkelõhely környékének (500m-es körben mértek, ekkora e madarak territóriuma fészkeléskor) háttérsugárzása és a fészek elfoglalása között, jelentõsebben a légykapónál, kevésbé jelentõsen a cinkénél
2, Nem mutattak ki összefügést a fészkelõ madarak életkora és a radioaktivitás között, ebbõl arrea jutottak, hogy _nem_ szerzett tapasztalat útján választottak kevésbé radioaktív fészket
3, Korábban használatlan (újonan készített) fészkelõdobozokat raktak ki az erdõbe, tehát abból sem következtethettek a madarak a sugárzásra, hogy lakott volt-e az adott doboz korábban
4, a több éven át tartó kísérlet minden évében azonos eredményre jutottak
5, az élelemforrásokkal való kapcsolatot azzal zárták ki, hogy ennek a fészekalj nagyságában és kirepülésének sikerességében kellene megmutatkoznia, nem pedig a fészkelõhely elhelyezkedésében, és az elõbbivel való összefüggést nem fedeztek fel.
6, Szintén itt élõ fecskék vizsgálatakor kiderült, hogy azok vérében és májában sokkal alacsonyabb az antioxidánsok szintje, mint a nem radioaktív-szennyezett vidéken élõkében. Valószínûsítik, hogy a vizsgált cinkék és légykapók esetében is ugyanez van. Az alacsony antioxidáns szint okán ritkábban és kisebb fészekalj létrehozásával szaporodnak a madarak, vagyis kevésbé sikeresek. Az emiatt rosszabb kondíciójú madarak ráadásnak késõbb is raknak fészket, ami szintén csökkenti a fészekalj sikeres felnevelését.
további kísérletek és vizsgálatok szükségesek a felvetõdött összefüggések bizonyítására.

VAGYIS: szó nincs arról, hogy a madarak ÉRZÉKELIK a radioaktivitást, pusztán arról, hogy nagyobb arányban foglaltak el olyan fészkelõhelyeket, amelyek kisebb sugárzású területen voltak, fõleg a légykapókra volt jellezõ. A cinke helyben élõ madár, míg a légykapó vándormadár és csak fészkelni jár ide.