És akkor már tegyük ide met4ever hozzászólását is, mert ez valóban fontos részletnevet:

"Csak annyit tennék még hozzá, hogy a vízgõz kifagyását a levegõbõl, s ezáltal a harmatpont csökkenését a hófelszín jelentõsen elõsegíti. Ilyenkor a legalsó, a hóréteggel érintkezõ levegõbõl a vízgõz hatékonyabban fagyhat ki közvetlenül a hófelszínre, így jobban csökkenhet a harmatpont, következésképpen tovább süllyedhet a hõmérséklet, mint hómentes felszín esetén.

De a kulcs, ahogy írtad is, abban van, hogy ilyen alacsony hõmérsékleten (az exponenciális függés miatt) már nagyon lassan változik a levegõ telítési gõznyomása a hõmérséklet csökkenésével, következésképpen kevés vízgõz "elvesztése" is már nagy harmatpont csökkenést okoz (a magasabb hõmérsékletekhez viszonyítva), megnyitva az utat az erõsebb lehûlés felé.

Ebbe aztán szépen beleszólhat a felhõzet alakulása, mondjuk egy érkezõ stratus réteg, de az már megint más tészta."