Usrin értelek (amugy szép jónapot) - a százalék számszerûsége alapján becsülöd... nyilvánvaló, egy adott keretösszegbõl csak arányosan megfelelõ mennyíségû üzemanyag használható fel, a logika tiszta és átlátható
De... megint a DE... nem tudom mennyire érdeklõdsz a haditechnika iránt... és nem tudom mennyire szereted a vizet... én évtizedekig vitorláztam, ám a motorcsónakhoz (késõbb a jet-ski-hez) nem éreztem semmilyen vonzalmat, ám a rokonság révén tudom hogy egy jet-ski napi benzinköltsége elérheti a 80-100 eFt-ot is... talán hallottad hogy a vizfelszíni hadihajóknál, még a repülõgép-anyahajóknál is ma már követelmény a 40-60 km/h-s sebesség (a torpedórombolók ennél is gyorsabbak) és akkor nem beszéltem a legalább ilyen sebességre képes viz alatt lappangó acélmonstrumokról melyek közül még ma is állnak hadrendben diesel-elektromos meghajtásúak is... hát az átlagos "civil" motorcsónakok között is kevés képes ekkora sebességre... namost egy irdatlan tömegû úszó acélváros vajon mennyi energiát igényel? Nem találom azt a nyüves elemzést (de keresem) - ezért lassan arra hajlok, hogy a becsült tömeg mozgatásához szükséges energia alapján kéne kiszámolni mennyi fosszilis hajtóanyag szükséges pld. egy 40 tonnás tank 60-80 km/h-s gyorsmenetéhez vagy a páncélozott felderítõ jármûvekhez melyek országúton akár 100 km/h-t is elérnek tartós menetben; egy nehéz (30-40 tonnás) minden idõjárási körülmények között alkalmazható, 2-3 Mach-os elfogó vadász vajon mennyi energiát használ el és nem sorolom a hasonló vagy jóval nagyobb tömegû harckészültségi szinten üzembentartott és gyakorlatoztatott repülõeszközöket; és ide kell sorolni a lõszer- és robbanóanyagokat, ahol a lõszer "elmûködése" szintén hõ- és légszennyezést generál, legyen az városromboló hadihajóágyú, akár egy sima maroklõfegyver... nem sorolom fel a skálát itt sem, de a rakéták és hasonló eszközök is idesorolhatók... a Világ hadseregei c. könyvben hozzávetõlegesen közlik országonként a hadrendben tartott haditechnikai eszkök számát és tipusát... ez persze nyilván bizonytalan adat, de közelítésnek jó... a tipus tömegének (a netrõl levadászható) ismeretében kiszámolható hogy mekkora energia szükséges az adott eszköz mozgatásához illetve taktikailag eredményes harcászati bevetéséhez - legyen az rakéta, repülõ, hadihajó vagy szárazföldi harceszköz amibe a kiszolgáló rendszer eszközei is beleértendõk és akkor még nem tértem ki a hiradó-rendszerekre, légtérellenõrzõ és tûzvezetõ radarokra (a légvédelmi rakétáktól a korszerû csöves tüzérségig) továbbá a rádióforgalmat zavaró és egyéb célt szolgáló elektronikai harceszközökre melyek eszik az energiát... (csak pici hozzávetés - az én itthoni "legnagyobb" számítógépem kb. 1 kW-ot zabál óránként... persze egy laptop alig vesz fel áramot, de nem is képes arra amire a "fõnöke" 5 GHz-el és 22"-os monitorral, mindamellett hogy a laptop alja is tûzforró néha... nade elkalandoztam bocs...) szóval csak egyszerû darabszám szerinti szorzás kérdése az egész a becsléshez nevet bár ebben jelentõs bizonytalansági tényezõt jelent a publikált darabszám és paraméterek mert a publikálók is tudják hogy a tömeg alapján "megsaccolható" egy eszköz mozgatására szükséges energia, ezzel a menetteljesítménye és harcászati értéke; a valós darabszám és paraméterek közlése pedig a biztonságát veszélyezteti... bár a harcászati értéket az adott ország technológiai fejlettsége is jelentõsen meghatározza, de a technikai gyengeséget általában ellensúlyozzák a "sok lúd disznót gyõz" elv alkalmazásával - tehát a közölt darabszám sem fedi a valóságot... ehhez már komolyabb elemzés kell - a terep (legyen az szárazföldi, vizi vagy légi) adottságai alapján felmérni egy adott terület hatásos védelméhez szükséges eszközök számát és tipusát beleértve a folyamatos üzembentartáshoz szükséges logisztikai eszközöket is... nyilván a terep természetes védelme befolyásolja a szükséges eszközök számát, tehát a világtérképen végigmasirozva földrajzi egységenként végig kéne venni adott terepre milyen és mennyi harceszköz szükséges amit még befolyásol a pillanatnyi politikai helyzet is nameg az adott terület gazdasági ereje és gyártókapacitása - ami nagyrészt ismeretlen, csak becsülhetõ, ezért egy embernek nagy munka lenne...
ÉS ez még csak a VÉDELEM, az önvédelmi harckészültség... nincs benne a támadás, a többfrontos, idegen területen viselt háború... az argentin-brit kalamajka több milliárd fontjába került az angoloknak - ebbõl vajon mennyi esett az energiára? és ami a lényeg - a felhasznált energia vajon mekkora "légköri-szemetet" termelt? egy maroklõfegyver lövedéke kicsi, de kiszámolható, mennyi hõt és gázt termel... még a kivetett hüvely felvett maradékhõje is megégetheti a kezed... és vajon hány lõgyakorlat zajlik a világon akár ezekben a percekben is? ez is energiatermelés/felhasználás ám...
Szal igazad lehet, amikor a % alapján gyanaxol, de azért lehet valami ebben a sajnos ma még szükségszerû de pokoli energiapazarlással járó önvédelmi környezetszennyezésben... és az utánaszámolás során az energiatermelésbe/felhasználásba mindent bele kell számolni amely a "hagyományos kémiai oxidáció elvén" mûködik, legyen az hajtómotor vagy robbanóanyag... hiszen még a pisztolylõszer is "dugattyús motor" végeredményben nevet a nukleáris energiatermelést a robbanóanyag területén szerencsére nem kell beleszámolni, de ha a nukleáris meghajtású eszközöket is ideszámítjuk, akkor szépen kikerekedhet a hadseregek által termelt és felhasznált energia... bár az éghajlatváltozás szempontjából a elsõsorban a kémiai oxidáción alapuló eszközök hõ- és légkörszennyezését kell figyelembe venni... hát bocsi a körömpiszkálásért... nem ragaszkodom minden áron a netes elemzés igazához, abban is igazad lehet hogy akár lobbi is megbújhat mögötte mert ez manapság sajnos "megszokott" eszköz a pénz és a hatalom birtoklásáért... jó a logikád, nem vitatom, mert elsõ ránézésre valóban olyannak tûnik, mint a vákuumenergia kicsapolása a semmibõl...
DE vélhetõen VAN realitása annak, hogy a világ hadseregei és az õket kiszolgáló ipari komplexumok a legnagyobb környezetszennyezõk és csak azután jön a civil szféra... oszt mivel a vezetõk ismerik a környezetvédelmi veszélyeket, de a haza védelmérõl lemondani nem lehet lásd a régi mondást - amelyik ország nem tudja eltartani a saját hadseregét, elõbb-utóbb egy idegen ország hadseregét kell eltartania - hát a civil szférát riogatják... és emellett mûködik a büszkeség generálta "nekem nagyobb van" szemlélet, ami káros és veszélyes az emberiségre mert szükségszerûen magával hozza az egyre nagyobb teljesítményû eszközök fejlesztését és felhasználását... és ezen nem segít a energia/tömeg hatásfok javítása, mert a csapásmérõ acélmonstrumok nem mûködnek napelemrõl, az "ürülékük" pedig szennyezi a légkört... lehet alkalmazni az elsõ világháborús etióp légvédelmet repülõk ellen (dokumentumfilmben láttam, az õrmester vezetésével egy szakasz MEGÁTKOZTA a repülõt és volt amelyik le is zuhant vagy az átoktól vagy motorhiba miatt) de ennél sokkal hatásosabb volt egy erõsebb, gyorsabb vadászgép...

Inkább a világgal, a Föld nevû bolygóval és csodálatos élõvilágának védelmével kellene többet foglalkozni...

na megyek hamizok valamit mert egy elszíttam egy rakat pipát közbe ittam két kávét oszt megéheztem nevet