Földtan

Az biztos, hogy a Puyehue NEM járult hozzá az északi félteke fogyatkozási fényerejéhez, azonban bõven jutott fel cucc a Grímsvötn-bõl (15km, sarkvidéken), illetve tõlünk délkeletre meg a Nabro pakolta tele a levegõt. Ahogy néztem, az irániaknál rohadt sötét fogyi volt, a mienknél is sötétebb, bár én megmondom, hogy általam látott fogyik közt messze ez volt a legsötétebb (OK, centrális), sajnos pl. El Chicón vagy Pinatubo utánira nem emlékszem.
Azok az extra sötét fogyik, amikrõl számos leírás van, Tambora, Krakatau után, azok szerintem DURVÁN sötétebbek voltak a mostaninál, ahogy a leírásokat olvastam. 1816-ban képzett amatõrcsillagászok Amerikában szabad szemmel nem látták meg a Holdat az égen, távcsövet a helyére irányítva nagyon halvány derengés volt, na az Danjon skálán a 0. Azért jelenleg ilyenrõl szó se volt, távolról sem, szerintem. Aki gyakorlott s jó megfigyelõ, annak nem kellett fél fok pontossággal tudnia, hol keresse a Holdat... Abszolút amatõr, nem gyakorlott megfigyelõt persze becsaphatott, ahogy több ismerõsöm is mesélte, hogy egyáltalán nem látták a teljesség középidején meg a Holdat (aki csak akkor ment ki és annyit tudott, hogy a DK-i égen alacsonyan kell keresni), elsõsorban amiatt lehet, hogy nem tudják, merre is van DK.
Igazán jó összehasonlítást sztem akkor lehetne tenni, ha lennének teljesen azonos módon készített fényképek elmúlt évtizedek vulkános holdfogyijairól. A Leonidákra jött Danjon becslésekben szerintem legtöbben erõsen alábecsülték, mert még nem láttak igazán sötét fogyit, vagy nem emlékeznek rá, mert nem e szempontból figyelték anno. A másik ugye, hogy mikor láttunk utoljára centrálist? Az összehasonlításnak erre is ki kéne terjednie. Espenak oldalán van sötét kép korábbról: Link
Illetve a mostanihoz hasonló centrális 2000-bõl: Link

Amit írsz, hogy a légkörünk déli oldalának sötétsége az egész Holdra kihat, az szerintem inkább úgy lehet OK, hogy a Hold déli felén sötétebb az árnyék, de lehet, h rosszul látom. Azt viszont, ha felettünk is volt némi anyag, úgy lehetne igazán igazolni, ha a fogyi után a már árnyéktalan (és félárnyéktalan) Holdat is felmértük volna, hogy mennyire fényes egy tiszta levegõs teliholdhoz képest. Ilyen sztem nem történt, legalábbis nem tudok róla. A másik, ami miatt kételkedem igazán a vulkáni anyag szerepében, az az, hogy pont az irániak olyan Tejutakat fotóztak a Holdhoz, hogy az hihetetlen, s ha a felettük lévõ ég lett volna alapban szennyezett (holott SO2 térkép alapján õk a Nabro anyaga alatt voltak), akkor a Tejút is sötét lett volna szerintem. De ezt is adott csillagra jelzett konkrét fényességbecsléssel lehetne megállapítani csak. (Mondjuk ha ez fontos lesz, akkor errefelé tudnék kérdezõsködni a Lat segítségével TWAN-on keresztül.)

A magasba nyúló felhõ esetével egy gond van, az általában elég lokális dolog, így csak kis részét érintheti a Föld körvonalának (mondjuk az ITCZ helyén OK, ill. véletlenszerû nagy viharok esetén máshol is). Képileg:

Összehasonlításul Pinatubo-s légkör:

Ez esetben sokkal magasabbra ment a kitörés és sokkal több cuccot is vitt, mint most. Nem tudok róla, hogy csináltak volna az ISS-rõl olyan fotót, ami hasonlóan ábrázolná a légkör mostani helyzetét, sajnos a légkörileg elhivatott olasz ûrhajós nemrég jött vissza a Földre, nem tudom, h a fentiek közt akad-e olyan, aki hasonlóan õrült fotós és követné az eseményeket fentrõl. A lényeg, hogy míg egy igazán jelentõs, egyenlítõ közeli kitörés esetében az aeroszol tényleg nagy területen terjed szét a sztratoszférában, nem csak egyes szélességi övben, mint a Puyehue esetén most. Csináltam egy kis ábrát:

Természetesen az arányok túlzóak így is.
Szerintem, ha bármi hatása is volt bármi vulkánnak a mostani fogyira, az a centrálisságtól nehezen elkülöníthetõ sötétedést eredményezhetett csak, max. néhány százalék eltérést, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy épp a megfigyelési ponton mennyire volt tiszta az ég (pára, fényszenny), így bár tényleg igen sötét volt, piszok nehéz objektív ítéletet hozni...