Kedves Fórumozók, jó szívvel ajánlom, ilyenkor hópehely-várás idején, a következő cikket:
Szyrmer, W, Zawadzki, Istar:  Biogenic  and  Anthropogenic sources  of  Ice-forming  Nuclei: a review.   Bull. American  Meteorological  Society, (1997)  78: 209-225.

Link 

A szerzők a montreali McGill Egyetem meteorológusai, szép és olvasmányos cikket közöltek a  jég-magvasítás (IN) 1996-ban hozzáférhető tudásanyagáról. A bevezetőben leírják a magvasítás típusait  (immerziós, kontakt, kondenzációs, később kerül elő az ülepedéses jelleg) – illetve a jellemzésük   szokásos módjait, majd részletesen tárgyalják a heterogén magvasítás lehetséges forrásait.
Megállapítják, több forrásra hivatkozva, hogy az ásványi talajszemcsék IN aktivitást csak akkor  mutatnak, ha azokhoz szerves, élő vagy lebomlott növényi / bakteriális / gomba,zuzmó eredetű  töredékek tapadnak! A konklúziókban idézik Nicholson (198laza kijelentését, aki a Szahel-övezetben  súlyosbodó szárazság egyik okaként, a biogén IN megfogyatkozását teszi  felelőssé. 
A biogén IN formáit részletezve, hat elterjedt, növényi szöveteken szimbiontaként élő baktériumot  írnak le, amelyek a jégképződés kritikus hőmérsékletét -40 C-ról  képesek -7 és -2 Celsius közé  emelni, a sejtfalukon lévő katalitikus fehérjéks  egítségével. A baktériumok (Pseudomonas syringae,  kiwin a Ps. viridiflava, teacserjéken az  Erwinia ananas, és a gyakori Erwinia herbicola, Erwinia  campestris, illetve a vizekben, (hazánkban  hűtőházakban) előforduló Ps. fluorescens) egy homológ  génen osztoznak,  amely egy hatszögű hengerpalást forma fehérjetermelését teszi lehetővé, amely  nagyo n  aktív IN katalitikus hatással rendelkezik.
Tárgyalják a baktériumok légkörbe jutásának lehetőségeit: általában  sejtfal-töredékek „utaznak” az  őket a légkörben  begyűjtő agyagszemcsék felületén. Hasonló módon magvasítanak a zuzmó- töredékek (-1,9 C és -8 C között) ésgombafajok is:  ezek közül kiemelik a  nagyon aktív, -2,5 C-on  hatékony, nagyon  stabil katalitikus burokkal bíró Fusarium fajokat: F. acuminatumot és Fusarium  avenaceumot (Pouleur 1992).  Ezek az IN aktivitással rendelkező sejtfalak a környezetben  lévő víz  hatékony megkötését, és a zuzmó / gomba /baktérium  szárazságtűrését is segítik.
Leírják,  hogy az IN  aktivitás aminosavak és elektromos mező, fenyőtűk és elektromos mező jelenlétében is   megfigyelhető.  Tengeri eredetű IN tömeg szabadulhat fel  algavirágzások,  tápanyagban gazdag  feláramlások  felett. Leírják a Heterocapsa  niei  dinoflagelláta együttélését a Ps. fluorescens  baktériummal. 
A vegetációtüzeket tárgyalva megállapítják,  hogy azok, az atmoszférikus IN (AIN)  koncentrációt megnövelik. Az emberi  tevékenység tárgyalása során, leírják,  hogy a fafüst csak  távolabb,  szél alatt okoz AIN  növekedést; t.i.  amikor a füst-részecskékről  lepárolog az illékony gázburok. – hasonló illékony gázok okozhatják azt a
jelenséget,  amikor a szennyezett városi  levegőben a jelenlévő IN  aktivitása  csökken.  Szulfát aeroszol jelenlétében,az IN aktivitás-spektruma viszont javul (nő).
Említést tesznek az Északi-sarkon talált,  alacsony AIN aktivitású légköri koszról,megjegyezve, hogy „ezért tudott ilyen távolságra elszállítódni”.
A felhők belsejében az IN sorsáról izgalmas leírás következik ezután,  érdekes  megnézni,  hogy az eltelt 20 évben a Ti  tudásotok mennyivel részletesebbé vált már! Leírják,  hogy a cumuliform felhők  viselkedése a heterogén AIN magvasítástól eltérő folyamatokkal írható le.  (szemben ugye a stratiform hófelhőkkel…) 
A konklúziókban ismét hangsúlyozzák, Isidorov 1990, Schnell  és Vali 1976. munkái alapján,  hogy az  agyagszemcsék IN aktivitása önmagában nem elégséges, és a mérő módszerek
fejlesztésére hívják fel a figyelmet.