Holnap tõlünk keletre leszakad a hideg. A hideglevegõ a Keleteurópai-síkságon rohan végig északról délre, minket nem érint. Ellenben a tõle ny-ra kiépülõ AC szépen betakar minket.
Késõbb ez az anticiklon kelet felé mozdul el, s már úgy tûnik, átkerülünk a nyugati oldalára, elõoldali szituáció áll elõ nálunk. Ezt az impressziót erõsíti az atlanti partok mentén húzódó alacsony nyomású teknõ. Azonban váratlan fordulatként ez képtelen beljebb vánszorogni a kontinens centrumába, viszont a kelet felé távozó AC hátában, az Északi-tenger és Skandinávia fölött újabb magas nyomású terület képzõdik, melybõl hamarosan böszme nagy skandi AC lesz. Ez húsvét vasárnapra és hétfõre kelet-északkeletire fordítja fölöttünk az áramlást. Mindamellett a dolog elég vérszegénynek látszik, a légmozgás nem gyorsul fel számottevõen. Valamekkora lehûlés csak-csak kinéz ebbõl, de komolyabb csapadék? -hát, csodálkoznék.
27-28.-ra újra leszakad a hideg, de az ECMWF által adott ék-dny-i áramlási vonalakat nézve lehet, ezúttal Nyugat-Európára. Mindenesetre feltûnõ, hogy a tartós AC dominancián belül az anticiklonok általában a Brit-szigetek, az Északi-tenger és Skandinávia fölött grasszálnak. Ez hosszú távon nem koranyári idõt jelent, inkább hûvöskéset (hacsak a nyugateurópai hidegleszakadás ránk nem húzza a meleget az elõoldalon).
szomoru