Köszönöm szépen a listát!  A szilekből megpróbálok lépcsőt készíteni a kertben, és remélem segít a lista meggyőzni Húgomat is, hogy ez lesz a jó hasznosítás.
Most az átázott talaj remélem, tuskózni is enged majd.  Ilyenkor a többi fa gyökeréért aggódom, meg a közeli szép kis magoncokért, hogy szétásom őket.  Próbálom a tuskókat behasítani, hátha akkor beáznak, és begombásodnak egy kicsit. Komposzttal körbe - kupacolni is próbálom: korhadjon már szét... A tuja, cseresznye, kőris, juhar, vadszilva, som, kecskerágó tuskók két év alatt szépen megkorhadnak és kisvártatva el is tűnnek, a  galagonya és  az előző tulaj által   kivágott  tölgy is, tíz év alatt eltűnt. Az akác és a szil egészen reménytelen, ott állnak 12-14 év múltán is a meredek lejtőn, hiába cibálom - ütöm, meg se rezdül. Nyáron hiába próbálkoztam a csontszáraz, kérge-hántott régi tuskókkal, kiásni egyet sem sikerült. A kert végében a nagy kopácsolásom miatt  viszont felkerekedett a vakond, felköltözött a gyepre és betyárul feltúrta... Csak a vakondtúrásokon látszik, hogy dolgozni próbáltam.