Bioszféra
Bocs az elõzõ rövid válaszért! Próbálok a repterekre valamit általánosat összehozni.
- A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes, vagy jó gombaélõhelyek (hacsak nem végeznek rajta úthengerrel évente terepegyengetést).
- Ugyancsak a funkcióból adódik, hogy korán kaszálják, a szénatermõ réteknél többször. Ugyancsak sûrûn elõfordul, hogy (az elsõ kaszálást leszámítva, de gyakran azt is) csak lezúzzák, mulcsozzák a füvet, ami a helyszínen marad és jó szerves anyag utánpótlást jelent a gombák számára. A tartósan rövid fû miatt is jó gombászhelyek: Tapasztalatom szerint hiába él és virul a gomba vegetatív része a földben, termõtestet derékig érõ fûben nemigen fejleszt. Kaszálás után 5-10-15 cm-es friss fûben célszerû az ilyen területeket felkeresni. Ez pedig pl. egy kukacbombázó reptéren sûrûbben adott, mint egy kaszálón.
- A harmadik ok a repterek jó gombászhelyé minõsítésének az alacsony fû miatti jó gombaészlelhetõség. Esetleg egy szomszédos ugyanolyan jó adottságú réten még elfogadható fûmagasság mellett sem találja meg a tapasztalatlan, részletes helyismerettel nem rendelkezõ gombász a gombákat. Figyelni kell a fû faját, színét, a gazokat, a mikrodomborzatot, stb, de minél nagyobb a fû, annál inkább elfedi a gombára utaló jeleket. Olykor nagy fûben, pontos pozícionálás mellett 1 m-rõl sem veszi észre egy tapasztalatlan gombász a 20-25 cm-es vakítóan fehér gombát.
Nehézfémek:
A füves reptereknek - csak a reptér funkció miatt - nincs érdemi nehézfém szennyezettsége (milyen fém és hogyan jutna ki oldatba kerülve speciálisan a repülõgépekbõl, ami más jármûvekbõl nem jut ki?) . Kukacbombázók repterén kivétel lehet lokálisan a vegyszerkeverõ kádak környéke, ahol elfolyás miatt réz, vas, esetleg bárium feldúsulás lehet. A réz nagyobb mennyiségben toxikus a gombákra (bár lehet, hogy a gombáknak is létfontosságú nyomelem), a vas közömbös, meg amúgy is mindenhol ott van, a bárium-poliszulfidot nem vagyok biztos, hogy használta-e a repülõgépes növényvédelem. Elfolyás nyomelemeket tartalmazó lombtrágyából is lehet, pl:
Link
A gombában akkumulálódnak a nehézfémek, de nem dúsulnak fel annyira, hogy attól ártalmasak lennének. Lehetséges kivétel pl. egy illegális galvániszap lerakó környéke. Feldúsul pl. a radioaktív jód is, amit Csernobil után észleltek is.
Szarvasi telkem, saját (rendszeresen nyírt) gyepem nem optimális gombatermõ terület, bár mikrodomborzatilag ideális lenne: A lenyírt füvet komposzton gyûjtöm, a fû (és a talajban a gomba) tápanyag hiányban szenved. Van néhány sötétzöld folt, amin valami ultra-rövid életû (esti öntözés, reggelre kinõ, egy óra múlva már sehol) apró gomba nõ. Van egy kb. 1 m átmérõjû sötétzöld boszorkányköröm, amit idén vettem észre, de még nem termett. Tippem: Lilatönkû pereszke. Majd meglátjuk õsszel, vagy sohasem.
Szerk, Amanita: Milyen növényekkel lehet gyökérkapcsolt?
- A füves repterek funkciójából adódik, hogy nem helyezik olyan területre, ahova a víz összefolyik, összegyûlik. Így legalább közepes, vagy jó gombaélõhelyek (hacsak nem végeznek rajta úthengerrel évente terepegyengetést).
- Ugyancsak a funkcióból adódik, hogy korán kaszálják, a szénatermõ réteknél többször. Ugyancsak sûrûn elõfordul, hogy (az elsõ kaszálást leszámítva, de gyakran azt is) csak lezúzzák, mulcsozzák a füvet, ami a helyszínen marad és jó szerves anyag utánpótlást jelent a gombák számára. A tartósan rövid fû miatt is jó gombászhelyek: Tapasztalatom szerint hiába él és virul a gomba vegetatív része a földben, termõtestet derékig érõ fûben nemigen fejleszt. Kaszálás után 5-10-15 cm-es friss fûben célszerû az ilyen területeket felkeresni. Ez pedig pl. egy kukacbombázó reptéren sûrûbben adott, mint egy kaszálón.
- A harmadik ok a repterek jó gombászhelyé minõsítésének az alacsony fû miatti jó gombaészlelhetõség. Esetleg egy szomszédos ugyanolyan jó adottságú réten még elfogadható fûmagasság mellett sem találja meg a tapasztalatlan, részletes helyismerettel nem rendelkezõ gombász a gombákat. Figyelni kell a fû faját, színét, a gazokat, a mikrodomborzatot, stb, de minél nagyobb a fû, annál inkább elfedi a gombára utaló jeleket. Olykor nagy fûben, pontos pozícionálás mellett 1 m-rõl sem veszi észre egy tapasztalatlan gombász a 20-25 cm-es vakítóan fehér gombát.
Nehézfémek:
A füves reptereknek - csak a reptér funkció miatt - nincs érdemi nehézfém szennyezettsége (milyen fém és hogyan jutna ki oldatba kerülve speciálisan a repülõgépekbõl, ami más jármûvekbõl nem jut ki?) . Kukacbombázók repterén kivétel lehet lokálisan a vegyszerkeverõ kádak környéke, ahol elfolyás miatt réz, vas, esetleg bárium feldúsulás lehet. A réz nagyobb mennyiségben toxikus a gombákra (bár lehet, hogy a gombáknak is létfontosságú nyomelem), a vas közömbös, meg amúgy is mindenhol ott van, a bárium-poliszulfidot nem vagyok biztos, hogy használta-e a repülõgépes növényvédelem. Elfolyás nyomelemeket tartalmazó lombtrágyából is lehet, pl:
Link
A gombában akkumulálódnak a nehézfémek, de nem dúsulnak fel annyira, hogy attól ártalmasak lennének. Lehetséges kivétel pl. egy illegális galvániszap lerakó környéke. Feldúsul pl. a radioaktív jód is, amit Csernobil után észleltek is.
Szarvasi telkem, saját (rendszeresen nyírt) gyepem nem optimális gombatermõ terület, bár mikrodomborzatilag ideális lenne: A lenyírt füvet komposzton gyûjtöm, a fû (és a talajban a gomba) tápanyag hiányban szenved. Van néhány sötétzöld folt, amin valami ultra-rövid életû (esti öntözés, reggelre kinõ, egy óra múlva már sehol) apró gomba nõ. Van egy kb. 1 m átmérõjû sötétzöld boszorkányköröm, amit idén vettem észre, de még nem termett. Tippem: Lilatönkû pereszke. Majd meglátjuk õsszel, vagy sohasem.
Szerk, Amanita: Milyen növényekkel lehet gyökérkapcsolt?