Bioszféra
Tegnap a TV hírt adott arról, hogy toxikus algavirágzás fenyegeti Chile partjait.
A 90-es évek közepén történt ilyen toxikus algavirágzás a Chesapeake Bay-ben. Akkor bebizonyosodott, hogy a Pfiesteria piscicida alga elszaporodását a Potomac folyó vizében az a nagy mennyiségû tetracyclin szermaradék okozta, amely a termõföldekre kihordott baromfi trágyából mosódott be a folyóba. A folyó élõvilágának diverzitása ugrásszerûen megváltozott, és a toxin felszaporodása emberi megbetegedéseket is okozott.
Akkoriban még az USA és az EU is szabadon használta az antibiotikumokat az állattartásban. Az EU 2000-ben (a kibõvítése elõtt, csak a nyugati blokk), 22 ezer tonna antibiotikumot használt csak az állattartásban évente, plusz kb. ugyanennyit az orvoslásban. Ma már igyekeznek visszafogni a felhasználást, de pl. Ázsiában a szabályozás az európainál jóval lazább, és a hal- és kagylófarmokon is nagy mennyiségeket adagolnak
Link
a tengervízbe. A farmok terjedésével rohamosan csökken a mangrove erdõk területe, és a visszatelepítésük sem sikeres a megváltozott biodiverzitás miatt.
Ezer tonna antibiotikum egy köbkilométer (1 km3) tengervíz teljes baktériumflórájának a megsemmisítésére alkalmas. (Az emberi kórokozók között már 64-128 mg/l szerre rezisztensek is vannak, mialatt a környezeti mikroorganizmusok, fajtól/szertõl függõen 1,0 -0,03 mg/l adagra érzékenyek.) A regeneráció lassú, 6 évnél tovább is tarthat. A tengeri plankton és a talaj-rhizoszféra baktériumai ráadásul közösségeket alkotnak, amelyek 10-100 mikrobafajból – egymástól függõ, egymást tápláló fajokból – állnak. Ha a legérzékenyebb eltûnik, sérül a helyi tápláléklánc, pl. a talaj termõereje is károsodik.
A sor végén a korallok kifehéredése, a talaj elsivatagosodása áll: CO2 raktárak szûnnek meg, és károsodik a felhõk albedóját növelõ, tengerekbõl a ként a légkörbe juttató, dimetil-szulfid ciklus.
Igenis tehetünk a földi élet megóvásáért, ha kevesebb antibiotikumos cukorkát, és fertõtlenítõ szappant vásárolunk. (Tudjátok, a baktériumok 99,9%-át leöli, vagyis ha tápanyagtól nem mentes a felület, 120-240 perc múlva ugyanannyi lesz rajta, csak rezisztensbõl. Ha meg mentes a felület, jó eséllyel nem is volt rajta. A mûtõasztal legyen steril, de otthon a fürdõkád?)
és ne mondjuk, hogy az én hozzájárulásom kevés, inkább a szomszédokat is gyõzzük meg.
Mert a mikroorganizmusok tartják életben, és teszik lakhatóvá, a Földet.
A 90-es évek közepén történt ilyen toxikus algavirágzás a Chesapeake Bay-ben. Akkor bebizonyosodott, hogy a Pfiesteria piscicida alga elszaporodását a Potomac folyó vizében az a nagy mennyiségû tetracyclin szermaradék okozta, amely a termõföldekre kihordott baromfi trágyából mosódott be a folyóba. A folyó élõvilágának diverzitása ugrásszerûen megváltozott, és a toxin felszaporodása emberi megbetegedéseket is okozott.
Akkoriban még az USA és az EU is szabadon használta az antibiotikumokat az állattartásban. Az EU 2000-ben (a kibõvítése elõtt, csak a nyugati blokk), 22 ezer tonna antibiotikumot használt csak az állattartásban évente, plusz kb. ugyanennyit az orvoslásban. Ma már igyekeznek visszafogni a felhasználást, de pl. Ázsiában a szabályozás az európainál jóval lazább, és a hal- és kagylófarmokon is nagy mennyiségeket adagolnak
Link
a tengervízbe. A farmok terjedésével rohamosan csökken a mangrove erdõk területe, és a visszatelepítésük sem sikeres a megváltozott biodiverzitás miatt.
Ezer tonna antibiotikum egy köbkilométer (1 km3) tengervíz teljes baktériumflórájának a megsemmisítésére alkalmas. (Az emberi kórokozók között már 64-128 mg/l szerre rezisztensek is vannak, mialatt a környezeti mikroorganizmusok, fajtól/szertõl függõen 1,0 -0,03 mg/l adagra érzékenyek.) A regeneráció lassú, 6 évnél tovább is tarthat. A tengeri plankton és a talaj-rhizoszféra baktériumai ráadásul közösségeket alkotnak, amelyek 10-100 mikrobafajból – egymástól függõ, egymást tápláló fajokból – állnak. Ha a legérzékenyebb eltûnik, sérül a helyi tápláléklánc, pl. a talaj termõereje is károsodik.
A sor végén a korallok kifehéredése, a talaj elsivatagosodása áll: CO2 raktárak szûnnek meg, és károsodik a felhõk albedóját növelõ, tengerekbõl a ként a légkörbe juttató, dimetil-szulfid ciklus.
Igenis tehetünk a földi élet megóvásáért, ha kevesebb antibiotikumos cukorkát, és fertõtlenítõ szappant vásárolunk. (Tudjátok, a baktériumok 99,9%-át leöli, vagyis ha tápanyagtól nem mentes a felület, 120-240 perc múlva ugyanannyi lesz rajta, csak rezisztensbõl. Ha meg mentes a felület, jó eséllyel nem is volt rajta. A mûtõasztal legyen steril, de otthon a fürdõkád?)
és ne mondjuk, hogy az én hozzájárulásom kevés, inkább a szomszédokat is gyõzzük meg.
Mert a mikroorganizmusok tartják életben, és teszik lakhatóvá, a Földet.