Lenne nekem egy okoskodásom a P-vel kapcsolatban:

na persze ez csak egy elmélet....Budapestre az elõrejelzett légnyomás a mai csapadék idejére 985 hpa (talajszint) - tõle keletre-északkeletre természetesen valamivel kevesebb 980-983 hpa ( a ciklonközpontban 975 hpa-t jeleznek)...na most itt tegnap többen jogosan emlegették a 925 hpa-t. Viszont ilyen "talajközeli" légnyomás mellett gyakorlatilag nem sokkal lesz a fejünk felett ez a réteg. 850 hpa-ra viszont egyértelmüen legalább -3 fok várható északra, vagyis annyira vékony lesz ez a pozitiv hõmérsékletû réteg a legalsó légkörben (gyakorlatilag az alsó 100-200 m is lehet ez), hogy lehetséges az a helyzet, hogy pl. a bükkalján szakad az esõ 100 m-el fentebb meg a hó, fõleg úgy ha itt lennt 0 fok lesz, 925 hpa-on meg +0,4 vagy valami hasonló.

Ezt csak azért irom le, mert ilyen alacsony légnyomásnál a 925 hpa-os hõmérsékletek nagyon közel lesznek a talajszinthez. Azaz ha pl egy 1010-1015 hpa esetén hasonlítjuk össze a T-ket a talajmentivel, akkor sokkal nagyobb különbséget kapunk, mint ilyen alacsony P mellett. Nem mindegy tehát, hogy az a 925 hpa- milyen magasan van a talajszinttõl. Persze itt relatíve értelemben beszélek.
Erre eddig nem is gondoltam. Vélemény ? Kuzmi?