| | Salgótarján |
És nálad? Havazik? Villámlik? Már látod a peremfelhőt? Regisztrálj, fotózz, majd TÖLTSD FEL! | ||
Kattints a képekre, ha látni szeretnéd a többit is. Vagy inkább a TÉRKÉPES ÁTTEKINTŐRE vagy kiváncsi? |
2014.07.30-tól Sekély ciklon - Quintia: zivatarok
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#238576 - 2014-07-31 09:55:34)
Huhh, hosszú vót az éjszaka...
Du. fél 6-kor végeztem melóban, gyors modellátfutás, analízisek, radarkép alapján úgy döntöttem, hogy leszáguldok a Velencei-tóhoz vonattal, és ott majd jól megvárom a nyugati rendszert.
Így is történt, kb. 7-re értem a szabadstrandra, ahonnan elég nagy szögû a kilátás, közben még ettem-ittam egyet, aztán már csak várni kellett.
Közeledett a rendszer szépen, fotóztam pár távoli lecsapót, mögöttem egy halom gyerek õrjöngött a villámlások, és a zenés-színes szökõkút láttán. Aztán már épp kezdett izgalmas lenni a dolog, amikor pillanatok alatt befellegzett villámfotózási terveimnek, ugyanis kifutott a gust front. Ez egyrészt jelentõsen csökkentette a zivatartevékenységet, másrészt erõs széllökések támadtak, az állvány már nem bírta, plusz a strand homokja úgy döntött, hogy a vacsora utáni desszertként az arcomban köt ki. Hát nem szívesen állnék bele egy haboob-ba, ez sem volt kellemes.
Hamarosan megérkezett a csapadék is, onnantól a homok helyett azt hordta a szél. Összességében egy gyenge-közepes villámshow-val gazdagodtam, de még messze nem volt vége a viharlesnek. A radarképen, villámtérképen dél felõl ismét aktivizálódás kezdõdött. Fölöttem lecsendesedett az idõ, úgyhogy kezdõdhetett az újabb fotózási próbálkozás. Próbálkozás, mert ez is kb. abban merült ki, hogy csak a távolban voltak villámlások, majd természetesen befutott egy zápor, ami megint nem segített. Úgyhogy ennyiben kimerült ez is. Plusz már fél szemmel az órát is figyelnem kellett, 23:05-kor indult az utolsó vonat haza. Az indulásban segített, egyébként meg hátráltatott egy közeli lecsapó, hatására ugyanis meglehetõsen rosszul éreztem magam, hogy szinte végig fák mellett jutottam el az állomásig, miközben mindenfelõl villogás volt.
Már a vonaton kinéztem, hogy a dél felõl érkezõ MKR szépen eltalálja a fõvárost is, úgyhogy gyorsan megszabadultam pár fölösleges holmitól otthon, és már mentem is vissza terepre. Ekkorra viszont kissé elfáradtam, úgyhogy lusta voltam felmászni a hegyre, pedig onnan lett volna igazán látványos a DDK felõl felvonuló hatalmas görgõ- vagy peremfelhõ. Így csak a rakpartról figyeltem az eseményeket, ami egyértelmûen az est fénypontja volt, kár a korlátozott kilátás miatt. Jó fotók mondjuk ekkor sem készültek, már én is kiestem a gyakorlatból, pl. simán elcsesztem a legizgalmasabb sorozatot azzal, hogy egy közeli lámpa fénye oldalról "szétcsillantotta" az összes képet.
Persze nem úsztam meg a kötelezõ menekülést ezúttal sem, aluljáróról aluljáróra "ugrálva" végül a Boráros téren álltam meg, ahol még végignéztem a tipikusan MKR-es cikázó CC villámokat, ekkor azért született pár értékelhetõ fotó.
Olyan 3 körül értem haza...
Huhh, hosszú vót az éjszaka...
Du. fél 6-kor végeztem melóban, gyors modellátfutás, analízisek, radarkép alapján úgy döntöttem, hogy leszáguldok a Velencei-tóhoz vonattal, és ott majd jól megvárom a nyugati rendszert.
Így is történt, kb. 7-re értem a szabadstrandra, ahonnan elég nagy szögû a kilátás, közben még ettem-ittam egyet, aztán már csak várni kellett.
Közeledett a rendszer szépen, fotóztam pár távoli lecsapót, mögöttem egy halom gyerek õrjöngött a villámlások, és a zenés-színes szökõkút láttán. Aztán már épp kezdett izgalmas lenni a dolog, amikor pillanatok alatt befellegzett villámfotózási terveimnek, ugyanis kifutott a gust front. Ez egyrészt jelentõsen csökkentette a zivatartevékenységet, másrészt erõs széllökések támadtak, az állvány már nem bírta, plusz a strand homokja úgy döntött, hogy a vacsora utáni desszertként az arcomban köt ki. Hát nem szívesen állnék bele egy haboob-ba, ez sem volt kellemes.
Hamarosan megérkezett a csapadék is, onnantól a homok helyett azt hordta a szél. Összességében egy gyenge-közepes villámshow-val gazdagodtam, de még messze nem volt vége a viharlesnek. A radarképen, villámtérképen dél felõl ismét aktivizálódás kezdõdött. Fölöttem lecsendesedett az idõ, úgyhogy kezdõdhetett az újabb fotózási próbálkozás. Próbálkozás, mert ez is kb. abban merült ki, hogy csak a távolban voltak villámlások, majd természetesen befutott egy zápor, ami megint nem segített. Úgyhogy ennyiben kimerült ez is. Plusz már fél szemmel az órát is figyelnem kellett, 23:05-kor indult az utolsó vonat haza. Az indulásban segített, egyébként meg hátráltatott egy közeli lecsapó, hatására ugyanis meglehetõsen rosszul éreztem magam, hogy szinte végig fák mellett jutottam el az állomásig, miközben mindenfelõl villogás volt.
Már a vonaton kinéztem, hogy a dél felõl érkezõ MKR szépen eltalálja a fõvárost is, úgyhogy gyorsan megszabadultam pár fölösleges holmitól otthon, és már mentem is vissza terepre. Ekkorra viszont kissé elfáradtam, úgyhogy lusta voltam felmászni a hegyre, pedig onnan lett volna igazán látványos a DDK felõl felvonuló hatalmas görgõ- vagy peremfelhõ. Így csak a rakpartról figyeltem az eseményeket, ami egyértelmûen az est fénypontja volt, kár a korlátozott kilátás miatt. Jó fotók mondjuk ekkor sem készültek, már én is kiestem a gyakorlatból, pl. simán elcsesztem a legizgalmasabb sorozatot azzal, hogy egy közeli lámpa fénye oldalról "szétcsillantotta" az összes képet.
Persze nem úsztam meg a kötelezõ menekülést ezúttal sem, aluljáróról aluljáróra "ugrálva" végül a Boráros téren álltam meg, ahol még végignéztem a tipikusan MKR-es cikázó CC villámokat, ekkor azért született pár értékelhetõ fotó.
Olyan 3 körül értem haza...