Globális jelenségek
(A "Hó- és zivatarlesen"-ben fajultunk idáig, de inkább ide való
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."
Ez a LÉGKÖRZÉSi helyzet, ti. hogy most egy idõben három (négy?), ritka markáns é.-i leszakadt örvény (=cut off) búgócsigázik, azaz hogy tkp. ezek uralják az é.-i félteke légkörzését – kiváltképp tavasszal, mikor ponthogy kisimult (=zonális) ny.-i szeleknek kéne körbedudálniuk – szóval ez a REND(esen) KÍVÜLI helyzet.
SZÉLSÕSÉG(ek)rõl nehezebb ítélkezni, mert pl. csak az elmúlt század is elég hosszú volt: egyszer-egyszer sokminden megtörténhetett. Ebben inkább az a mérvadó, ha azok gyakorisága ugrik meg – ehhez persze mindenféle idõsorokat kell szorgalmasan vizsgálni.
(Jó közöttes vizsgálódási feladat, ha a nem nagy számosságú, és könnyen, egyértelmûen leszámolható rendkívüli eseményeket számoljuk le helyben: pl. súlyos idõjárási károkozások, mint Mo.-n a tornádók.
Errõl meg már hallottatok eleget tõlem...)
Ezeknél egyszerûbb és mégis inkább a lényegébe vágóbb, ha a rendkívüli légkörzési helyzetek szaporaságát tekintjük: ezt meg tapasztalatból mondom, hogy ... (ld lent) – a többi már "csak" a következmények! De a szorgalmasak megnyugtatásáául mondom, hogy Mo.-n pl. a napi legm. höm.(magam is számolgattam ilyeneket), vagy vízállási rekorddöntések (kérdezzétek Kockát) számszerûen is megszaporodtak.
Vagy hogy A Költõt idézzem "A világvége (értsd: e világ vége) már a múlt században elkezdõdött (senki sem gondolhatja komolyan, hogy ez amolyan film(szakadás)-szerûen zúdul le!...), csak a legtöbben – kiváltképp a tizedes részletekbe a szorgalom ürügyén beleveszõk – egyszerûen nem vették észre."