Modell-iskola
Áthelyezve innen: Hó- és zivatarlesen (#103439 - 2009-12-18 11:24:11)
Hm, egy kis thermodinamika
A Q-vektorral (elég komplikált õnagysága) a kvázi-geosztrópikus elmélet alapján a vertikális légtömegmozgások okait lehet vizsgálni. A vektor a nyomásszintre vontakoztatott potenciális hõmérséklet horizontális aszcendensének (ami ugye a legnagyobb növekedés irányába mutat) egyedi idõbeli változását mutatja meg, egy légcsomag geosztrópikus áramlásban való mozgása esetén. Egyenletben kifejezve Q=Q5+Qn, ahol Q5 a nyomásszintre vonatkoztatott potenciális hõmérséklet irányváltozása, Qn pedig a mennyiség (vagy mérték) változása. Az emelésre levezetve FQ=FQ5+FQn (F az angol forcing, azaz emelés/meghajtás/kényszer szóból jön); ebbõl látszik, hogy ha a Q-vektor FQ emelési együtthatója pozitív, akkor a légcsomag leszálló, ha negatív, akkor felszálló mozgást végez. A Qn divergenciája tehát a geosztrópikus áramlásokban fellépõ vertikális mozgások "meghajtását" adja. Ilyen esetekben a légcsomag torlódása vagy megnyúlása következik be, ebbõl adódóan a fennálló horizontális hõmérsékleti gradiens erõsödhet vagy gyengülhet. A Qn így létrejövõ vergenciája közvetett módon a frontzóna erõsödését (frontogenezis --> KONvergencia) vagy gyengülését (frontolízis --> DIvergencia) mutatja azáltal, hogy miként mozog a két, front által elválasztott különbözõ hõmérsékletü légtömeg (egymás felé vagy egymással ellentétesen).
Nagyvonalakban errõl szól. Kedves meteorológusainkat pedig kérem, hogy ne szaggassák le a fejemet, ha badarság lenne
Hm, egy kis thermodinamika
A Q-vektorral (elég komplikált õnagysága) a kvázi-geosztrópikus elmélet alapján a vertikális légtömegmozgások okait lehet vizsgálni. A vektor a nyomásszintre vontakoztatott potenciális hõmérséklet horizontális aszcendensének (ami ugye a legnagyobb növekedés irányába mutat) egyedi idõbeli változását mutatja meg, egy légcsomag geosztrópikus áramlásban való mozgása esetén. Egyenletben kifejezve Q=Q5+Qn, ahol Q5 a nyomásszintre vonatkoztatott potenciális hõmérséklet irányváltozása, Qn pedig a mennyiség (vagy mérték) változása. Az emelésre levezetve FQ=FQ5+FQn (F az angol forcing, azaz emelés/meghajtás/kényszer szóból jön); ebbõl látszik, hogy ha a Q-vektor FQ emelési együtthatója pozitív, akkor a légcsomag leszálló, ha negatív, akkor felszálló mozgást végez. A Qn divergenciája tehát a geosztrópikus áramlásokban fellépõ vertikális mozgások "meghajtását" adja. Ilyen esetekben a légcsomag torlódása vagy megnyúlása következik be, ebbõl adódóan a fennálló horizontális hõmérsékleti gradiens erõsödhet vagy gyengülhet. A Qn így létrejövõ vergenciája közvetett módon a frontzóna erõsödését (frontogenezis --> KONvergencia) vagy gyengülését (frontolízis --> DIvergencia) mutatja azáltal, hogy miként mozog a két, front által elválasztott különbözõ hõmérsékletü légtömeg (egymás felé vagy egymással ellentétesen).
Nagyvonalakban errõl szól. Kedves meteorológusainkat pedig kérem, hogy ne szaggassák le a fejemet, ha badarság lenne