Azt nem hiszem, hogy határvonalhoz értünk, mert az idõjárásban ilyenek nem léteznek.
1997-98-as tél hasonlóan enyhe volt, az idei még várhatóan hûvösebb lesz, mert a február is nagyon enyhe volt (6,4 fokos átlag), most azonban annál hidegebbre számítok.
A Kárpát-medence éghajlata persze melegedik, de az a gyanúm, inkább a déli áramlás erõsödik összeségében, és nem a nyugati. Persze, lehet, hogy 20 év múlva boldogok leszünk, ha télen nyugati áramlás lesz a jellemzõ, mert annyira száraz nyarak és õszök lesznek. Ez csak találgatás.
Ami tény: a 70-es években a téli hónapok hõmérsékletének az átlaga megugrott. A XX. század egészének az átlaga 0,85 Bp-en. És ezt az utolsó 30 év húzta fel ennyie.
70-es: 1,78
80-as: 1,28
90-es: 1,84
Az utóbbi öt esztendõ átlaga: -0,6!
Ennek tükrében talán érezhetõ, hogy a pozitív anomália várható volt. Miként az is, hogy a következõ években is pozitív anomáliára számíthatunk, mert biztos vagyok benne, hogy az évtized végére a téli hónapok évtizedes átlaga +1,0 és +2,0 kiözé fog felkúszni a -0,6-ról.
Hosszabb távon egészen biztos, hogy lesznek még olyan telek, amelyek átlaga fagypont alatt marad, de várhatóan egyre ritkábban. Ennek üteme az elmúlt évszázadban így csökkent:
1901 és 1970 között 21 alkalommal volt, azaz durván 3,4.
1971 és 2000 között 4 alkalommal, azaz durván 7,5.
Ebben az évtizedben már 3(!) volt.
Ne csodálkozz, ha a következõ tíz évben egy sem lesz! Persze, lehet, de az sem lenne rendkívüli, ha nem lenne.
Azért 1970 a határ, mert a globális felmelegedés kezdetét erre az idõszakra teszik, amikortól általánosan erõteljesebbé vált az egyébként magától is zajló felmelegedés.