Sziasztok!
Epekedve, gyermekies lelkesedéssel olvastam az elmúlt napok fórumterményeit.
Köszönöm a kezdeményezõnek. Azt hiszem Hari volt, illetve köszönöm neki és Snowhunternek is a felvételeket, hihetetlen érzelmeket váltott ki belõlem. Igaz a 87-es esemény idején csak 2 éves voltam, de csukott szemmel hallgatva a felvételeket, olyan élményt nyújtott, hogy elméletben idõutazáson mentem keresztül. nevet
Tényleg érdekes, hogy gyakorlatilag, míg a MetNet-re nem regisztráltam, belém sikerült a környezetemnek magyarázni, hogy én igenis egy E.T. vagyok, aki tök egyedül van a Földön az idõjárásmániájával.
Emlékszem 7évesen már javítottam mindenkit, hogy az nem meterológia, hanem meteorológia.
Az is tisztán bennem él, mikor anyám feladta a velem vívott harcot, aminek a tárgya az volt, hogy fizessen elõ a Népszabadságra, és a Dunántúli-Naplóra, mert azokban voltak a kedvenc idõjárás elõréim akkoriban. Mindig kivágtam õket, és gondosan sorrendbe pakolgattam, amikor pedig nem volt érdemleges esemény, akkor vígan elõszedegettem és olvasgattam.
Volt egy aranyos sztori is, ugyanis sokszor a házifeladatom rovására ment felhõlesés. Az akkori nevelõapám megpróbált tanulásra bírni úgy, hogy "ha még egyszer benyit és el lesz húzva a függöny, akkor bedeszkázza az ablakot". Hát a gyermeki találékonyságra nehéz jelzõt találni, én úgy találtam erre megoldást, hogy a függönyt ugyan nem húztam el, de két lyukat vágytam rá amin kinézhetek. laza (Azóta is emlegetjük a családban a storyt, jókat szoktunk nevetni rajta.)
A körzeti idõjárás-jelentés nekem is a kedvencem volt, sokszor rajzoltam tele az atlaszokat (ennek nem mindenki örült), hogy ki tudjam következtetni hol tart a csapadék, és mikorra várhatok én is eseményt.
Egy szó mint száz, talán valami a génállományunkban lehet nekünk idõjárás fanatikusoknak, ami felfedezéséhez talán ez az oldal is hozzájárult, s lehet nem is kis részben.

Ennyit szerettem volna csak mondani, meg talán még annyi megjegyzést hozzáfûznék:....Na ez a metfórum, csak így tovább! kacsint