Rokon lelkek vagyunk, bár én nem féltem a viharoktól, mindig valami õrületes eufória kapott el és kap még most is, amikor egy zivatar érkezik, aminek még 23 évesen, felnõtt fejjel sem tudok parancsolni... Ez azóta így van, amióta tudok magamról, néhány heves zivatar csak erõsítette ezt, különösen egy 1996-os, 9 éves fejjel, nyári szünetben, erdõben átélt orkán. A zivatarokban is különösen a kifutószelek, amik õrítenek.

Persze, amikor télen egy viharciklon érkezik, már elõtte sem tudok aludni az izgalomtól, epekedve várom, figyelem az eseményeket