A gond az, hogy ott "az árnyékolatlan, gyepszõnyeges rész" önmaga jóval nagyobb, mint 50-100 négyzetméter. nevet

Nyilván alapvetõen a terület egészét figyelembe veszik, mármint azt a részt, amin természetes formájában megvan a hótakaró. De errõl pl. Celsius többet tud mondani majd.

Az olvadáshoz annyit, hogy pontosan a nagy nyitottság miatt egy ilyen állomáson bizony jóval könnyebben olvad a hó, mint pl. egy zárt kertben. Ez hatványozottan igaz azokra az idõszakokra, amikor zavartalan besugársás van, fõként tél vége felé, magas napállásnál.
Ezért megesik gyakran, hogy egy itteni amatõr észlelõnél vagy akár egy társadalmi csapadékmérõnél lassabban olvad a hó, és akár jóval több hótakarós nap összejön, mint egy fõálllomáson, amelyek jellemzõen nagyobb nyitott területtel rendelkeznek. A legrosszabbak ilyen szempontból a repterek, na ott aztán igazán gyorsan eltûnik a hó, nem beszélve a mérés körül amúgy is fennálló anomáliákról pl. hófúvásos helyzetben. Sajnos ma már eléggé sok állomásunk található reptéren, és ez meg is látszik a hóadatokban.