Hajnali háromkor értem haza, de a hétórás kelés elõtt muszáj volt ellapátolnom a havat, hóembert építeni a kislányomnak.
Elõtte kint voltam terepen éjjel, elképesztõ feeling volt a semmi közepén amint hordta a szél a szakadó havat, ami szinte szemeim elõtt hízott.Egy éjjellátó készülékkel a kezemben egy az egyben ilyen érzésem volt.
Link
Reggel aztán a havas, csúszós utak, hazafelé a letolt 50-80 cm-es hókupacok között autózva, a fák ágai vészesen meghajolva tökéletes téli érzetet biztosítottak.
Feleségem jegyezte meg, elszoktunk mi már ettõl az elmúlt években és valóban, szinte ujjong ember ha átéli újra, ami korábban gyakrabban megtörtént vele gyermekként.
Mobilos kép.
Link