Havazáshoz nyilván az a legjobb ha nincs pozitív légréteg. Vagy ha van is pozitív légréteg annak vékonynak kell lennie, hogy ne olvadjanak el a hópelyhek lefele jövet. Fontos még az is, hogy mennyi idõt tölt a hópehely a pozitív légrétegben. ezt pedig az adott légrétegben tapasztalható szélerõsség is meghatározza. Nyilván jobb az esély a hóra, ha az alsó légrétegeket eleve fagyos levegõ tölti ki, de ha e fölött egy vastag pozitív réteg van akkor az bizony ónos/fagyott esõt jelent a talajon.

Bár mondjuk ezt nem értem amit kérdezel:
"a hideg száraz légréteg "vastagságában" eltérések mutatkoznak"
Igazából csak a magasban lévõ levegõ hõmérsékletében vannak ingadozások, de talajon ez ugyanolyan harmatpontú levegõ. Régóta figyelem, a harmatpontokat, és annak ellenére is országosan közel azonos harmatpontokat adnak a modellek, hogy ÉK-et jobban érinti a hideglötty a magasban

A levegõ milyensége is fontos:

Példa erre, hogy egy Ény felõl érkezõ óceáni -5 es hõmérsékletû T850-es levegõ a talajon enyhébb hõmérsékleteket jelent talajon, mint egy kontinentális -5 T850-es.


Közben a GFS újra hût egy kicsit. Benteb jön a hideg a magasban,de igazából ez talajon nem jelent változást a hõmérsékletben, csak a késõbbiekben lehet szerepe majd.
Link