Persze, hogy a ködös és enyhe december elõjele lehet a teljesen más jellegû folytatásnak.

Az idõjárás rendkívül változékony és az északi félteke légkörzése kellõen összetett ahhoz, hogy ha vannak is összefüggések azok csak sztochasztikus kapcsolatként érvényesüljenek. Valahogy így mûködik a már évek óta népszerûsített decemberi anomália index (DAI) is. Attól, hogy idén a várt negatív anomália helyett a szokványosnál számottevõen melegebb decembert húztak ki a kalapból, ez nem jelenti az összefüggés bukását.

Az összefüggés annyit mond, hogy bizonyos szeptember-októberi körülmények fennállása esetén nagyobb valószínûséggel következik be átlagosnál hidegebb, vagy ellenkezõ esetben enyhe december. Csak a valószínûség növekszik, tehát nem arról van szó, hogy minden alkalommal tökéletes lesz az összefüggés. Ez determinisztikus jellegû kapcsolat lenne, ilyenek azonban egy olyan "kapcsolt, nemlináris és kaotikus" rendszerben (a IV. IPCC-klímajelentés I. munkacsoportjának éghajlati projekciókról szóló angol szövegébõl idéztem nyelvnyujtas) mint a globális légkörzés nem fordulhatnak elõ. Meg kell elégedjünk bizonytalanabb, de mégis hasznosítható sztochasztikus távkapcsolatokkal.

A DAI-hoz hasonló sztochasztikus kapcsolatok halmazába beilleszthetõ, hogy nagyobb valószínûséggel fordul elõ januárban vagy februárban legalább 1 kontinentális hidegelárasztás enyhe december után, mint ha a szokásosnál hidegebb vagy átlagos hõmérsékletû lenne a hónap.

Példának okán 2004 és 2011 decembere is enyhe volt, ami közös bennük: 2005.02.10-én Mezõhegyesen -27, 2012 februárban pedig Baján -27 fokot mértek. Ha összegyûjtenénk az elmúlt 100-200 év hasonló hidegbeáramlásait, egyértelmû hogy az enyhe december után jan-feb. folyamán gyakoribbak mint ha most zimankó lett volna. Szemléletes lehet 1928/29 tele. Semminek indult, szinte fagymentes decemberrel, aztán mi lett belõle...