Az idei évet hiába próbálják egyesek csapadékosnak vagy átlagosan csapadékosnak beállítani, ez nem így van.
A végeredmény nem minden.
Szerintem az idei egy nagyon csapadékszegény év volt, rendkívül hektikus csapadék eloszlással.
Gyakorlatilag az éves csapadék kb. bõ 3/4-e egy csapadékos januárból, egy május végi, augusztus közepi, szeptember végi ciklonból, és október középsõ dekádjában néhány mediterrán ciklonból hullott le.
Az év többi nagy részét a csapadék ínség jellemezte, gyakran az ország felét meghaladó területen.

Az éves csapadék ezidáig kb. 510 mm körül lehet országos átlagban, mely ugyan csak kevéssel marad el az átlagtól, de mint írtam az elején, nem minden a végeredmény.

Idén 100 milliárd Ft-os volt az aszálykár úgy, hogy egy kimondottan csapadékos 2014-es elõzõ évet tudhattunk magunk mögött.

Az idei év a 2011-es évhez hasonlít csapadékeloszlás tekintetében. Az ugyan aszályosabb volt mint az idei, de a 2010-es rekord csapadékos évbõl maradt annyi nedvesség a talajban, hogy ne legyen brutális aszálykár, bár azért 2011-ben több volt mint idén.

A 2011-es aszályos év után a 2012-es hasonló volt, legalábbis õszig.
Meg is lett az eredménye, 500 mrd. Ft-os volt a 2012-es aszálykár, ennyit számít ha duplán jár a csapás.

Csak remélni merem hogy nem telik a jövõ év az ideihez hasonló csapadékszegénységgel ( nem lenne meglepõ ), mert akkor a 2012-eshez bõven hasonlító károk lehetnének.

Sajnos az aszály valamivel jellemzõbb hazánkban mint a tartós, rendkívüli csapadékossággal járó idõszakok. És sajnos hatásaiban is jóval erõsebb.
Hiszen egy egész országon átívelõ zivatarlánc és az év összes belvizes káresete meg sem közelíti egy erõsebb aszályét.