Nekem van erre egy jó módszerem, amit alkalmazok az iskolában

Ez a Cauchyológia alaptétele:

1. "kedves gyerekek: ti mind nagyon buták vagytok"
utána, amikor látom, hogy értetlenkedõ vagy sértõdött képet vágnak:
2. "de ne izguljatok: én is rettenetesen buta vagyok" - ekkor néhányan már fogják az adást, páran, akik nem értik még, röhögnek.
ezután:
3. "viszont én 1-2 lépcsõfokkal közelebb állok a végsõ tudáshoz vezetõ 10000 fok hosszú lépcsõn" (ekkor még mindig van, aki sértve érzi magát, a többiek elbizonytalanodnak nevet)
végül:
4. "nekem az a dolgom, hogy ti mind megelõzzetek, mire olyan idõsek lesztek, mint amennyi most én vagyok"

ezen elrágódnak pár hétig, aztán a legtöbb megérti, hogy mit vár el tõle a tanár.
nevet
De a gyerekekkel könnyû, mert azok még taníthatóak, ellenben a felnõttek egy része - fõleg aki megrekedt a zöld szemes ostoros evolúciós szintjén - már menthetetlen.