Kerestem pár ábrát régebbi OMSZ-os cikkekbõl, ezek jól szemléltetik a dolgokat.

Link

Budapesti rádiószondás mérés (december 31. 12 UTC). A folytonos vonal a hõmérsékleti, a szaggatott vonal a harmatpont értékeket mutatja a magasság (illetve hPa-ban megadott légnyomás függvényében). Kb. 300 és 600 m között telített a levegõ (a T és a Td görbe egymásra simul), ebben a rétegben található az inverzió alatti felhõzet, e fölötte száraz a levegõ.

Link

Prágai rádiószondás felszállás 2011. november 16-án éjfélkor. A keveredési rétegvastagság a tartós ködtakaró kialakulásával és annak megemelkedésével napszaktól függetlenül több száz méteres értéken (jellemzõen 400-800 m) stabilizálódik. Jelen mérés alapján 430 m vastag az a réteg, ahol a felszín fölött közel 100 méterenként közel 1 fokot csökken a hõmérséklet.

Link

Hõmérsékleti rétegzõdés az alsó 6 km-en; a kép a Magas-Tátra és a Mátra közötti metszetet mutatja.

Elõzõ ábrához nedvesség: Link

Relatív nedvesség rétegzõdés az alsó 6 km-en; a kép a Magas-Tátra és a Mátra közötti metszetet mutatja.

-------------------------------

Tehát összességében az mondható el, hogy a legalacsonyabb hõmérsékletet a stratus fölsõ részében és közvetlenül a stratus fölött mérhetjük. Kicsit magasabban már ugrásszerûen emelkedik a T, míg lefelé haladva lassabban ugyan, de szintén emelkedik a hõmérséklet.