A linkelt cikket nem olvastam el (nem esik abba a kategórába az oldal, amire akár egy percet is pazarolnék az életembõl), de a felvetéseidre reagálnék.
- A szumátrai rengés azért arra pusztított, amerre, mert a földrajzi elhelyezkedése okán arrafelé TUDOTT menni a hullám.
- Nem hiszem, hogy bárkit is meglepett volna a szakemberek közül a rengés
- Az, hogy n évvel egy elõzõ nagy rengés után valahol totál máshol is kipattan egy nagy rengés, semmi de semmi csodálkozni valót nem von maga után. Az, hogy statisztikailag hogyan várható egy nagy rengés, az egy dolog, ennek a gyakorlattal, valósággal kevés közös pontja van. Statisztika:

magnitúdó rengés db/ év

---------- -----------
8.5 - 8.9 0.3
8.0 - 8.4 1.1
7.5 - 7.9 3.1
7.0 - 7.4 15
6.5 - 6.9 56
6.0 - 6.4 210

- A sekély fészek pusztán attól függ, hogy a lemezszegélytõl milyen távolságban pattan ki a rengés (minél messzebb vagyunk, annál mélyebb az alábukás irányában haladva)
Ez így néz ki Chilében: Link a rengés hipocentrumok szabályosan kirajzolják az alábukó lemezszegélyt.
- Biztos vagyok benne, hogy a japánoknál tökéletesen szervezett a cunamiriadó és az ekkor követendõ lépések sora, biztos, hogy nem veszik félvállról a dolgot.
- a kisebb rengések is okozhatnak akkora cunamit, ami miatt emberek halhatnak meg, lásd az Oregon partját elért ár, ami nem volt nagyobb egy átlag hullámnál, mégis elvitt egy eszement embert, aki kiállt fotózni... Egy fél méteres tszf szigeten a fél méteres hullámocska pont mindent elvisz.