Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Te a szavak kiforgatásának a nagymestere vagy.
Válaszaim a pontjaidra:
1.: Az alábbit írtad:
"a 3. dekádos 70% Tolnára (város) is" IS, azaz megegyezik. Erre én azt írtam, hogy márpedig egy hegyvidéken (szándékosan nem azt írtam, hogy Mecsek, mert akármilyen hegyvidékre igaz ez) több és tartósabb a hó. És azt írtam még, hogy egy mecseki faluban (szándékosan nem Váralját írtam, mert akármelyiket írhattam volna, igaz lenne) több a hótakarós nap/abszolút hótakarós nap, mint Tolnán. Egy szóval se említettem, hogy te azt írtad, hogy Tolnán több a hótakarós nap, mint Váralján. Váralját pedig még csak meg se említettem.
2.: Ez meg szóba se került. November 24-én ezt meg is beszéltük, de a kiemelt hóesésre azt megjegyezném, hogy a 45-50% nem hóesésre vonatkozott, hanem hóvastagságra, mert karácsonykor úgy is tud hóréteg lenni, hogy a hóesés pl. dec. 4-én volt, csak addig nem olvatt el a hó.
3.: November 24-én te írtad, hogy 60%. Itt van: Link Mégis hogy lett a 60%-ból egy hét alatt 70%??? Meg lett említve 70%, de azt én írtam a váraljai mérések alapján Váraljára, nem te Tolnára.
"Szóval nem kellene ezt teljesen tévesen egyfajta versengésként felfogni (korábban is úgy tûnt, mintha ilyesmit éreznél bele)"
Ez, amit írtál már kifejezetten undorító is. Végig te próbálod egy szintre beállítani Tolnát Váraljával vagy a Mecsekkel. Most pedig idedobod teljesen kifacsarva az egész históriád alapját, mintha az én agymenésem lenne, ami egy értelmetlen versengés lenne amúgy!
Mért adatokat írtam le! De a saját tapaszatalatom is ugyanez. Az elmúlt 4 évben hetente, kéthetente ingáztam Váralja és Budapest között és sokszor láttam, ahogy Tolnánál még nem vagy már nem volt hó, míg itt a Mecseknél már/még igen. Tényeket leírni nem versengés!!!
Jó eséllyel azt is leírhatnám, hogy 1901 óta Tolna megyében a legnagyobb hóvastagság is Váralján volt (1942.02.17. 106 cm), de van pár állomás, aminek a méréseit fel kell még dolgozni, hogy ez kijelenthetõ legyen vagy kiderüljön, hogy esetleg másutt pl. Bátaapátin volt ennél több is, holott nem valószínû.
Az viszont, hogy pl. a megye legcsapadékosabb települése Váralja, vitán felül áll, mert az összes állomás közül itt a legmagasabb az átlagos éves csapadékmennyiség, pillanatnyilag 730 mm. Évszakokra lebontva szintén. Azért, mert ezt most leírtam, ez nem versengés, csupán a nyers valóság!
Kisebb versengés Máza, Váralja és a hegyi állomásom (Dobogó/Ördöghegy) között van, hogy hol esett több hó és csapadék egy-egy hónapban, dehát majdnem mindig a hegyen van a legtöbb, aztán Mázán, majd végül Váralján, ahogy az várható is. Itt az éghajlati naplóban visszanézhetõ, a mázai észlelõvel ezt majdnem minden hónapban meg is beszüljük. Épp ma délelõtt beszéltem a klímaállomás vezetõjével Mázán, hogy 1942-ben ott nála valószínûleg a 110 centi is meg lehetett.
Még egy érv, hogy Váralján, vagy akárhol a Mecsekben egyértelmûen több kell, hogy legyen a hótakarós/abszolút hótakarós nap, mint Tolnán.
Tudjuk, hogy egy hegység átlaghõmérsékletete alacsonyabb, de feltételezzük, hogy ugyanannyi a Mecseké, mint Tolnáé. Azt viszont neked is be kell látni, hogy több a csapadék (télen is) a Mecseknél, mint Tolnán. Ha ugyanakkora arányt tesz ki a hó a lehullott összcsapadékból mindkét helyen, akkor is egyértelmûen következik, hogy több a hó a Mecseknél. És jellemzõen mivel az olvadásnál levõ hõmérsékleteknél 200 m alatt nincs számottevõ eltérés, így kicsit általában (ez az általában szinte mindig, elvétve van csak kivétel) tovább kitart a hóréteg.
DE!!!
1. A hegység magasabb részein hidegebb van, elõbb kezd havazni, és a hó és a havazás hûti a környezetetét, ezáltal lejjebb viszi a hóhatárt a hegységben, mintha nem lenne ott a hegység. Ergó olyan esetekben, amikor kérdéses, hol van a hóhatár és a halmazállapot, akkor a hegységeknél kedvezõbb felételeket eredményez a megmaradó hónak. Gondolom ezt nem kell tovább magyarázni.
Egy példa erre idén novemberbõl. Szekszárd-Tolna térségében 0-1 abszolút hótakarós nap (legalább hófolt) volt. Váralján és Mázán 2. Ahogy magasabbra is megyünk, ott már persze egészen más lett a helyzet. A Kelet-Mecsek csúcsrégiójában 9 egymást követõ napon volt összefüggõ hótakaró idén novemberben. November 29-ei mûholdkép: Link
2. Az 1. pontból követekzik, hogy a hó aránya az összcsapadékból több kell így legyen a hegységeknél , azt gondolom nem kell ezek után mondani, hogy így a hótakarós/abszolút hótakarós nap szintén több.
Végezetül három térkép Magyarország éghajlati atlaszából:
Hó aránya az éves összcsapadékból: Link
Hótakarós napok éves száma: Link
Maximális hóvastagság átlaga: Link
Ezek 1961-1990-es átlagok, de számottevõ eltérés nincs ez és az elmúlt 20 év között. A hó aránya nem változott, a hótakarós napok száma 2-vel több az elmúlt 20 évben, az átlagos legnagyobb hóvastagság pedig az 1961-90-es 26 cm-rõl 29 cm-re nõtt Váralján az elmúlt 20 évre.
Ennyit errõl, bocsánat a hosszért!
Válaszaim a pontjaidra:
1.: Az alábbit írtad:
"a 3. dekádos 70% Tolnára (város) is" IS, azaz megegyezik. Erre én azt írtam, hogy márpedig egy hegyvidéken (szándékosan nem azt írtam, hogy Mecsek, mert akármilyen hegyvidékre igaz ez) több és tartósabb a hó. És azt írtam még, hogy egy mecseki faluban (szándékosan nem Váralját írtam, mert akármelyiket írhattam volna, igaz lenne) több a hótakarós nap/abszolút hótakarós nap, mint Tolnán. Egy szóval se említettem, hogy te azt írtad, hogy Tolnán több a hótakarós nap, mint Váralján. Váralját pedig még csak meg se említettem.
2.: Ez meg szóba se került. November 24-én ezt meg is beszéltük, de a kiemelt hóesésre azt megjegyezném, hogy a 45-50% nem hóesésre vonatkozott, hanem hóvastagságra, mert karácsonykor úgy is tud hóréteg lenni, hogy a hóesés pl. dec. 4-én volt, csak addig nem olvatt el a hó.
3.: November 24-én te írtad, hogy 60%. Itt van: Link Mégis hogy lett a 60%-ból egy hét alatt 70%??? Meg lett említve 70%, de azt én írtam a váraljai mérések alapján Váraljára, nem te Tolnára.
"Szóval nem kellene ezt teljesen tévesen egyfajta versengésként felfogni (korábban is úgy tûnt, mintha ilyesmit éreznél bele)"
Ez, amit írtál már kifejezetten undorító is. Végig te próbálod egy szintre beállítani Tolnát Váraljával vagy a Mecsekkel. Most pedig idedobod teljesen kifacsarva az egész históriád alapját, mintha az én agymenésem lenne, ami egy értelmetlen versengés lenne amúgy!
Mért adatokat írtam le! De a saját tapaszatalatom is ugyanez. Az elmúlt 4 évben hetente, kéthetente ingáztam Váralja és Budapest között és sokszor láttam, ahogy Tolnánál még nem vagy már nem volt hó, míg itt a Mecseknél már/még igen. Tényeket leírni nem versengés!!!
Jó eséllyel azt is leírhatnám, hogy 1901 óta Tolna megyében a legnagyobb hóvastagság is Váralján volt (1942.02.17. 106 cm), de van pár állomás, aminek a méréseit fel kell még dolgozni, hogy ez kijelenthetõ legyen vagy kiderüljön, hogy esetleg másutt pl. Bátaapátin volt ennél több is, holott nem valószínû.
Az viszont, hogy pl. a megye legcsapadékosabb települése Váralja, vitán felül áll, mert az összes állomás közül itt a legmagasabb az átlagos éves csapadékmennyiség, pillanatnyilag 730 mm. Évszakokra lebontva szintén. Azért, mert ezt most leírtam, ez nem versengés, csupán a nyers valóság!
Kisebb versengés Máza, Váralja és a hegyi állomásom (Dobogó/Ördöghegy) között van, hogy hol esett több hó és csapadék egy-egy hónapban, dehát majdnem mindig a hegyen van a legtöbb, aztán Mázán, majd végül Váralján, ahogy az várható is. Itt az éghajlati naplóban visszanézhetõ, a mázai észlelõvel ezt majdnem minden hónapban meg is beszüljük. Épp ma délelõtt beszéltem a klímaállomás vezetõjével Mázán, hogy 1942-ben ott nála valószínûleg a 110 centi is meg lehetett.
Még egy érv, hogy Váralján, vagy akárhol a Mecsekben egyértelmûen több kell, hogy legyen a hótakarós/abszolút hótakarós nap, mint Tolnán.
Tudjuk, hogy egy hegység átlaghõmérsékletete alacsonyabb, de feltételezzük, hogy ugyanannyi a Mecseké, mint Tolnáé. Azt viszont neked is be kell látni, hogy több a csapadék (télen is) a Mecseknél, mint Tolnán. Ha ugyanakkora arányt tesz ki a hó a lehullott összcsapadékból mindkét helyen, akkor is egyértelmûen következik, hogy több a hó a Mecseknél. És jellemzõen mivel az olvadásnál levõ hõmérsékleteknél 200 m alatt nincs számottevõ eltérés, így kicsit általában (ez az általában szinte mindig, elvétve van csak kivétel) tovább kitart a hóréteg.
DE!!!
1. A hegység magasabb részein hidegebb van, elõbb kezd havazni, és a hó és a havazás hûti a környezetetét, ezáltal lejjebb viszi a hóhatárt a hegységben, mintha nem lenne ott a hegység. Ergó olyan esetekben, amikor kérdéses, hol van a hóhatár és a halmazállapot, akkor a hegységeknél kedvezõbb felételeket eredményez a megmaradó hónak. Gondolom ezt nem kell tovább magyarázni.
Egy példa erre idén novemberbõl. Szekszárd-Tolna térségében 0-1 abszolút hótakarós nap (legalább hófolt) volt. Váralján és Mázán 2. Ahogy magasabbra is megyünk, ott már persze egészen más lett a helyzet. A Kelet-Mecsek csúcsrégiójában 9 egymást követõ napon volt összefüggõ hótakaró idén novemberben. November 29-ei mûholdkép: Link
2. Az 1. pontból követekzik, hogy a hó aránya az összcsapadékból több kell így legyen a hegységeknél , azt gondolom nem kell ezek után mondani, hogy így a hótakarós/abszolút hótakarós nap szintén több.
Végezetül három térkép Magyarország éghajlati atlaszából:
Hó aránya az éves összcsapadékból: Link
Hótakarós napok éves száma: Link
Maximális hóvastagság átlaga: Link
Ezek 1961-1990-es átlagok, de számottevõ eltérés nincs ez és az elmúlt 20 év között. A hó aránya nem változott, a hótakarós napok száma 2-vel több az elmúlt 20 évben, az átlagos legnagyobb hóvastagság pedig az 1961-90-es 26 cm-rõl 29 cm-re nõtt Váralján az elmúlt 20 évre.
Ennyit errõl, bocsánat a hosszért!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat