NAO:
Mi egy Aujejszky és t.sai féle mez.gazd.-i met. könyvben leltük meg a pontos, szép meghatározását – azok nevek... voltak (sajnos).
Aztán meg pl. a "ködös nap" sem = "köd". (Fordítottjára példa, de egyszer pl. Kékszakáll hozta ki így, hogy márc.-ban a legtöbb a ködös nap – ti. a majd' minden reggeli talajmentiek miatt...)
De az említett tanulmány (hps.elte.hu/~zagoni/OMSZ.pdf) sem mondja ám sehol, hogy ez a meghatározása! - úgyhogy ilyesmit az idézet elé ne tegyél!! Hanem õk nevezetesen a 30°C-nál melegebb fülledt napok alakulását vizsgálták (7.old., 22.ábra, "azon hõségnapok számát mutatja, amikor a relatív nedvesség magas", "amikor a max.hõm. meghaladta a 30°C-ot és ... a rel.nedv. 40 %-nál magasabb volt"), vagyis az EGYBEN FÜLLEDT HÕSÉGNAPokat – csak ezt így szépen, egyben nem mondják ki.

HORRORBABYnek igaza van, hogy 17°C alatt már 100%RH-nál nagyobb páratartalom kéne hozzá, amit már "nedves", pl. ködös, esõs napnak hívunk.