"A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál"

Épp ez volt a lényeg Ádám hozzászólásában is. Azaz, van többlet, közvetlenül az út felett/mellett, de ez elenyészik már 1-2 m-en belül. Ennek legfõbb oka, hogy a jármûvek saját turbulenciája bekeveri az út melletti hûvösebb levegõt, másrészt pedig ugyanezt a szél is megteszi (napközben az év során majdnem mindig van legalább egy gyenge alapszél, és a közlekedés nagyobb hányada is nappalra esik). Így még a nagy forgalmú utak esetében is több 10 m-ekre, ahol a meteorológiai állomások vannak, már semmi sem érzõdik ebbõl a hatásból.

Illetve esetleg akkor érzõdhetne kis mértékben, ha több óráig állnak az autók egy dugóban járó motorral szélcsendben, így ott lokálisan kialakul egy "melegbuborék", majd azt a meglibbenõ szél befújná egy met. állomás fölé, de az átkeveredés miatt már akkor is lehûlne elég hamar.

Nyilván az aszfalt hõje napos idõben plussz szerepet játszik, és óhatatlanul erõsíti a városhatást. De ezt meg azért nem érdemes idekeverni, mert bizonyos talajok is hasonló tulajdonságokkal bírnak, így lehet például a kiskunsági homokvidéken fekvõ, városhatással egyáltalán nem rendelkezõ állomásokon is magasabb maximum.