A közlekedés hatását ne hanyagold el! Lehet, hogy a forgalom most is csak a nagyobb utak mentén hõszennyez, de itt nemcsak mennyiségi, de vastag minõségi változás is történt.
Az én szüleim gyerekkorában, azaz a múlt század 30-as, 40-es éveiben még szinte megcsodálni való ritkaságnak számított az autó. A nyolcvanas évek végéig már tetemesen megnövekedett a robbanómotorral hajtott jármûvek (autók) száma, de az igazi boom, a motorizáció diadala a rendszerváltozás után következett be. Azóta véleményem szerint többszörösére nõtt az autók száma. Régebben az emberek messze többsége gyalogolt, vagy legfeljebb biciklizett az utcán. Most már csak egészen fiatal gyerekeket, vagy öreg embereket látsz gyalogolni, a járdák üresek. A középkorosztály pedig a dugókban pedáloz. És ez most már falun is jószerint így van, legalábbis itt, Észak-Dunántúlon.
Hogy ennek ne lenne hatása a városi mikroklímára? Dehogyis nincs. Pár éve engem egyik kollégánk "körbe röhögtetett" itt a fórumon a kipufogógáz kapcsán. Azóta van digitális hõmérõ az autómban, és világossá vált, hogy bizony nekem van igazam. Például, az én házam kb. 300 m-re van a forgalmas Gyõr-Komárom-Dorog-Bp. fõúttól, zöld környezetben. A fõúton szinte mindig 1-1,5 fokkal többet mérek, mint a háznál -a bekötõ úton "lefelé lépdel" a digitális hõmérõ. Természetesen elképzelhetõ, hogy ebben nappal közre játszik a növények, és a talaj párolgási hõelvonása. De nagyvárosban, pl. Budapesten, szintén ez a helyzet. Össze se lehet hasonlítani a leburkolt terület nagyságát az 50-100 évvel ezelõttivel. Most már a budai hegyek is full be vannak építve, és aszfalt meg beton van ott, ahol a múlt század elején erdõ, mezõ, gyümölcsös volt.
Aztán, ezek az 1-1,5 fokocskák sokra mennek ám, ha klimatikus összehasonlításokat teszünk. Szóval, megítélésem szerint 30, 50, vagy pláne 100 éves adatok referenciaként való használata nagyvárosok esetén legalábbis aggályos.