Valóban van valami bája az ilyen, téli sarki-tengeri levegõ betörésnek: a front elõtti jól lesüllyed a légnyomás, legalább 1000 hepára. Majd gyorsan átvonul a felhõzet nagy záporral, utána kitisztul az ég, és idõnként viharos széllel dõl be a ha nem is illatos, de nagyon tiszta tengeri levegõ. Az ég mélykék, a látótávolság a "végtelenben", este gyémántokként ragyognak a csillagok...
A légnyomás gyorsan emelkedik, és egy-másfél napon belül újra rajtunk az 1025-1030 hepás AC.
A légnyomás viselkedése éppen ebben tér el a blocking-helyzettõl: akkor az aneroid mutatója "leakad" -azaz, a többé-kevésbé gyors süllyedés után sokáig stagnál, miközben nemigen történik semmi. Majd betör a hideg, és csak akkor kezd jelentõsen emelkedni a légnyomás.
Szóval, nem rosszak ezek a tengerilevegõ-beáramlások, de csak akkor, ha a félblokk blokkba vált, és a második vagy a harmadik hf mögött már igazi hideg, sarki levegõ áramlik be.
Egyébként "monnyon le" az Atlanti-óceán, akkor már sokkal inkább a hideg légpárna!