Pontosan így van! nevet
Az a felállás, amit elsõnek említettél, a mélyre nyúló, nagyrészt stagnáló teknõk (azaz a kifejezett meridionális jelleg) mediciklonjai által okozott havazás. Az ilyen ciklonok aránylag gyorsan túlságosan délre kerülnek, ezért a déli országrészben feltûnõen nagyobb mennyiségû csapadékot (havat) hoznak, mint az északiban (ahova gyakran el sem jut a csapadék) Az utóbbi teleken ez az általános figura.
A második eset az, ami a hetvenes évekre volt jellemzõ: kevésbé délre nyúló, aránylag gyorsan áthelyezõdõ teknõk és ezért északon vonuló ciklonok. Ilyenkor északnyugati irányítás van, gyorsan "áthúzó" hideg és melegfrontokkal. Ez a helyzet -ahogy írod is- az északkeleti havazásnak kedvez délnyugattal szemben.
Egy szó mint száz: nem kell bedõlni a "globális felmelegedésrõl" szóló média-inváziónak. Hogy napjainkban a magasabb hõmérsékletek felé ingott ki az éghajlatunk, az vitán felül áll.
De hogy ez tisztán antropogén, és visszafordíthatatlan változás volna, az már több, mint kétséges. Érdekes, hogy a klimatológusok makacsul ismételgetik, hogy a klímaváltozás miatt miatt valamivel szárazabbá válik a mi éghajlatunk, és a kevesebb csapadék egyenlõtlenebb eloszlású lesz: ritkábban esik, de akkor szélsõséges hozamok lehetnek. Azért érdekes ez, mert ennek a változásnak a közvetlen okáról: a meridionális cirkulációs jelleg túltengésérõl senki sem beszél, ír a médiában. Csak nyomják, nyomják ezt a felmelegedés szöveget, amit már az utca embere is unalomig ismer, és jól félre is magyaráz. (Más kérdés, hogy az évi csapadék-összmennyiség sem csökkent, sõt inkább némileg megnövekedett az utóbbi években)
Hogy a meridionalitás elõtérbe lépése milyen összefüggésben lehet a globálisan tapasztalt(?) enyhe hõmérséklet-növekedéssel (ha van egyáltalán ilyen összefüggés) szintén nem szól a fáma.