"Viszont a nyári aszály és forróság egész erdõrészeket pusztított el."

Óvatosabban fogalmaznék a helyedben, mert ez így kissé hatásvadász és nagyon szakmaiatlan.
A Zemplénben valóban jelentõs koronaszáradásos aszálykárokat lehetett tapasztalni idén augusztus végén (ld. alább a képeket), elsõsorban cser és KTT állományokban, illetve bükkösökben is.(A Pilisben jóval kisebb mértékû és kiterjedésû a kár.)
Ennek ellenére a késõ tavaszi terebjárásos szemlékig abszolút nem lehet kijelenteni, még az idei terepi fotók alapján sem,hogy mely erdõrészek szenvedtek el tartós vagy végleges koronaszáradásos pusztulásokat és milyen mértékben. Mert még nem tudjuk!
Mennyiségi és minõségi kár is keletkezik, de rügyfakadásig, levélbomlásig, lombosodásig nem alkothatsz képet ennek mértékérõl, milyenségérõl.Ráadásul adott koronaszáradt erdõrészeken belül is erõsen differenciált lesz faegyedenként a kárkép.A hivatalos erdõkár felvétel éppen ezért nem történik meg a jövõ tavaszi szemlékig.
Sokkal összetettebb történet ez, az ilyen fenti, hamis képet festõ "hangzatos" kijelentésekhez képest.
Így maradjunk a tények talaján:koronaszáradás volt, a pusztulás vagy éppen regeneráció mértékét, pedig jövõ április-májusban fogjuk látni.
Illusztráció (Nagy-Milic hegycsoport, Zempléni-hg.):
Link