Bioszféra
Kuty nem tud bejönni, siklót csak egyszer láttam a környéken, vagy 30 éve (õ nem lehetettI, amikor az egyik idõsebb hölgy az utcából sikítozva futott át hozzánk, hogy vipera (!) van a kertjében, és a család férfi tagjai közül valaki legyen szíves lecsapni (senkinek nem volt szíve lecsapni, így felvittük egy utcával feljebb lévõ ? akkor még ? erdõbe). Nyestek most nincsenek (húúú, micsoda hátborzongató ricsajt tudtak csapni éjjelente hancúrozás közben!), mókust is régen láttam. Úgyhogy a gyanú a macsekokra terelõdött. Inkább a gond, hogy túl sokan vannak.
A szomszéd egyébként azt mondja, hogy ivartalanítatta a macsokat, ehhez képest minden évben vannak fiatalok. Állítólag többször elõfordult, hogy már vemhesek voltak, amikor befogadta õket. Ezt nem tudhatom, nekem nem hangzik túl meggyõzõen. Abban lehet bízni, hogy a még hímnek és nõsténynek meghagyott cicákat a macskaszerelem más környékre csalja :- )
Szerintem az Apum volt az elsõ biokertész a környéken, mert annyit dühöngött az NDK-gyártmányú vállra akasztható, pumpás, örökké csöpögõ, kézihajtású permeteztõl (próbálkozott nyugatnémet hasonlóval is, nem túl nagy sikerrel), hogy megfogadta: lesz, ami lesz õ nem fog permetezni :- )
S milyen meglepõ: így is van termés, a rózsa is erõsebb a tetveknél, a gazt meg kapával, és kézzel is ki lehet szedni, bizonyos növények meg kifejezetten üldözik a tarackot (láttam, ahogy futott a paradicsombokor elõl). Persze, nem egy hatalmas birtokot kell elképzelni, hanem egy szeretettel nevelgetett ici-pici kertet, ahol jellemzõen dísznövények vannak (sok különleges). És tökéletesen mûködik vegyszerek nélkül, évtizedek óta, hmmm persze a madarak aktív közremûködsével.
Az a csengettyûs megoldás nagyon aranyos, még nem is hallottam róla :-D
Nagyon tetszik: teljesen környezet- és madárbarát (feltéve, hogy a cicó nem õrül meg tõle).
Igazi macskakoncert!
Részlet Macskovszkij: Hajnali ária (részlet)
Elõadják:
Nyávogás: Cirmi (szoprán) és Dörmi (tenor),
Harangocskákon kísér a Nyolctagú Hermányhegyi Utcai Mûkedvelõ Macskák Köre (karvezetõ: Foltos)
Kárpitozott rekamién közremûködik: Cilike a karmolómûvész.
Tegnap rátaláltam Sámán blogjára, olvasója lettem :- )
A szomszéd egyébként azt mondja, hogy ivartalanítatta a macsokat, ehhez képest minden évben vannak fiatalok. Állítólag többször elõfordult, hogy már vemhesek voltak, amikor befogadta õket. Ezt nem tudhatom, nekem nem hangzik túl meggyõzõen. Abban lehet bízni, hogy a még hímnek és nõsténynek meghagyott cicákat a macskaszerelem más környékre csalja :- )
Szerintem az Apum volt az elsõ biokertész a környéken, mert annyit dühöngött az NDK-gyártmányú vállra akasztható, pumpás, örökké csöpögõ, kézihajtású permeteztõl (próbálkozott nyugatnémet hasonlóval is, nem túl nagy sikerrel), hogy megfogadta: lesz, ami lesz õ nem fog permetezni :- )
S milyen meglepõ: így is van termés, a rózsa is erõsebb a tetveknél, a gazt meg kapával, és kézzel is ki lehet szedni, bizonyos növények meg kifejezetten üldözik a tarackot (láttam, ahogy futott a paradicsombokor elõl). Persze, nem egy hatalmas birtokot kell elképzelni, hanem egy szeretettel nevelgetett ici-pici kertet, ahol jellemzõen dísznövények vannak (sok különleges). És tökéletesen mûködik vegyszerek nélkül, évtizedek óta, hmmm persze a madarak aktív közremûködsével.
Az a csengettyûs megoldás nagyon aranyos, még nem is hallottam róla :-D
Nagyon tetszik: teljesen környezet- és madárbarát (feltéve, hogy a cicó nem õrül meg tõle).
Igazi macskakoncert!
Részlet Macskovszkij: Hajnali ária (részlet)
Elõadják:
Nyávogás: Cirmi (szoprán) és Dörmi (tenor),
Harangocskákon kísér a Nyolctagú Hermányhegyi Utcai Mûkedvelõ Macskák Köre (karvezetõ: Foltos)
Kárpitozott rekamién közremûködik: Cilike a karmolómûvész.
Tegnap rátaláltam Sámán blogjára, olvasója lettem :- )