""Ettől még persze lehetnek és vannak is komoly fagykárok, de az az állítás, hogy a hidegebb tavaszi hónapok és a erőteljesebb tavaszi
hideg betörések miatt szaporodtak meg, számomra nem meggyőző.""

Persze, hogy nem meggyőző, mert nem is igaz...


Én ezt írtam ott a témához: Link

""Szerintem, nem a tavasszal van gond hanem a téllel. Korábban indul be a természet.
Érdemes végigböngészni a 120 éves éghajlati adatsorokat. Link
Ez pl. Debrecen, mivel ez van legközelebb hozzám. Mikor láttunk hasonlót?
Az átlagos 120-150 éves fagyos napok száma az utóbbi évtizedben
lecsökkent 80-90-re, de nem a március-áprilisi lett kevesebb, (sem
több), hanem a november-december-január-februári...""

Kíváncsi voltam, hogy helyesen gondoltam-e, ezért kifaggattam a számokat, hogy a mérések is alátámasztják-e az elgondolásom helyességét... Nos, csak részben...

Arról az állításról, hogy az utóbbi években gyakoribbá váltak a károkozó tavaszi fagyok, nekem (aki a mezőgazdaságból él), az a szubjektív véleményem, hogy megállja a helyét. Nem tudom, van-e erről valahol korrekt kimutatás, de az utóbbi években a gyakorlatban sűrűbben találkozunk a problémával, mint korábban.

Nézzük a lehetséges okokat, magyarázatokat!

A növényi nedvkeringés beindulása a  talaj és a növényi test hőmérsékletének függvényéből ered. Régebben, amikor még esett említésre méltó hó a teleken, gyakran hordtuk az udvarról eltakarítandó havat a gyümölcsfák tövére, hogy a vízpótláson túl, hűtsük, leárnyékoljuk a talajt, késleltessük a felmelegedését ezzel is elodázva a rügyfakadást, illetve, hogy a fa se melegedjen túl korán, vastag fehér mészréteggel festettük be a fák vastagabb részeit. Ezzel a kombinált módszerrel gyakran heteket is lehetett nyerni a kezdődő élet számára. Véleményem szerint, az utóbbi években túl korán következik be a kritikus hőmérsékletek elérése. Ebben több tényező is szerepet játszik, úgymint a felmelegedés, a hótakaró hiánya miatt elmaradó hűtő és árnyékoló hatás, a túl sok tél végi, kora tavaszi napsütés (a fák rügyfakadásának szempontjából nem mindegy, hogy ugyanaz +5 fok az égig érő ködben melengeti, vagy ragyogó napsütésben. Régebben, a télvégeken, tavaszelőn, amíg be nem indult a böjti szél, gyakoriak voltak az anticiklonális, legalább részben ködös, hosszabb-rövidebb hideg párnás periódusok. Ennek újabban nyomát sem látni).

Lássuk a számokat is:

Felmelegedés (1901-2022)

A felmelegedés mind a 3 év eleji hónapot érinti, tehát nem igaz, hogy a tavaszok hidegebbek lettek:



beillesztett kép




Viszont az is igaz, hogy nem egyforma a melegedés mértéke:

beillesztett kép




Az sem igaz, hogy megnőtt, vagy a többi hónapéhoz képest nem csökkent arányosan a március havi fagyos napok száma, sőt, pont az ellenkezője igaz, ez csökkent a legnagyobb arányban! Úgyhogy ebben nem volt igazam a fent idézett hozzászólásomban! Ami döbbenetes, hogy az excel trendfüggvény számítása szerint 1901 óta 34 nappal lett kevesebb a november elejétől, április végéig tartó félévben a fagyos napok száma! Több mint 1 hónap! Brutális!

beillesztett kép


És akkor jöjjön az igazi probléma, a fagykár igazi okozója. A havi leghidegebb nap hőmérsékletének a változása, ezen már messziről is látni, hogy nem párhuzamosan futnak a trendvonalak:

beillesztett kép






beillesztett kép


És hogy mennyire nem egyenletes a változás, itt az utolsó ábra. Összefoglalva tehát: A havi T közepek alapján mindhárom év eleji hónap felmelegedett, de nem egyforma mértékben, legerősebben a február, leggyengébben a március, (az áprilist ebből a szempontból nem vizsgáltam, mert ott már inkább a leghidegebb napnak van jelentősége, mintsem a havi átlagnak) noha ez a különbség nem kiugró, de valamilyen mértékben biztosan hozzájárul a nedvkeringés sokkal koraibb beindulásához, mint ahogy az is, hogy jelentősen csökkent a fagyos napok száma. A  tragédiát az okozza, hogy csak alig csökkent a márciusi legerősebb fagyok ereje, és a két téli hónaphoz képest az áprilisi is sokkal kisebb arányban. Szóval, akármelyik irányba mozdul az időjárásunk, ha lassan mozdul, akkor tartósan velünk marad a gyakoribb, erősebb tavaszi fagykár. A legjobb, leggyorsabb megoldás az lenne, ha egy csapásra visszatérnének a normális telek...